Pesti Srácok

Szijjártó: le kell számolni Brüsszel bevándorlási politikájával, mert veszélybe sodorja Európa egységét

Szijjártó: le kell számolni Brüsszel bevándorlási politikájával, mert veszélybe sodorja Európa egységét

Brüsszel bevándorlási politikája veszélybe sodorja Európa egységét, ezért azzal véglegesen le kell számolni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a négy visegrádi ország, valamint Németország és Franciaország diplomáciai vezetőinek hétfői prágai tanácskozása után az MTI-nek.

Magyarország a brit EU-tagság feladását eredményező múlt csütörtöki brit népszavazás után kialakult helyzetben öt fő teendőt és négy fontos tanulságot lát - tette hozzá a külügyminiszter. Szijjártó Péter utóbbiak között említette "talán a legfontosabb tanulságként", hogy "le kell végre számolni Brüsszel bevándorlási politikájával".

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta. A további tanulságok közül Szijjártó Péter szerint az egyik az, hogy "nem lehet úgy európai politikát folytatni, hogy figyelmen kívül hagyják az európai emberek véleményét", míg a másik, hogy az európai emberek maguk akarnak dönteni a sorsukról, életükről.

- mutatott rá a miniszter. A negyedik következtetés pedig az, hogy "képmutatás helyett az őszinte politika kell Európában, a dolgokat nevükön kell nevezni, valós kérdésekre, valós válaszokat kell adni".

Az öt európai teendő között a miniszter elsőnek azt említette, hogy be kell fejezni a britek kritizálását, "mert a brit népnek joga van arra, hogy döntsön, milyen jövőt szán Nagy-Britanniának, és döntésüket tiszteletben kell tartani". A második teendő, hogy észre kell venni: az EU második legerősebb gazdasága lépett ki szervezetből, s ezért nem a briteket kell felelősségre vonni, hanem azt kell megnézni, hogy min is kell változtatni Brüsszelben, az EU-ban. A harmadik fontos teendő az, hogy be kell fejezni a hisztériát. A szerződések szerint kell eljárni, és a szabályok szerint egy tagország dolga bejelenteni kilépési szándékát.

- jegyezte meg Szijjártó Péter. Negyedik teendőként kifejtette, hogy a kilépés nem bürokratikus eljárás, hanem politikai.

- mondta a miniszter. Ötödik pontként leszögezte, hogy "nekünk magyaroknak, a közép-európaiaknak nagyon komoly érdekeink lesznek a tárgyalások során, amelyeket érvényesíteni szeretnénk", és azt akarjuk "hogy a magyar, a közép-európai álláspontok és érdekek is megjelenjenek a végső európai uniós tárgyalási mandátumban". Példaként említette: a közép-európai országokból több százezren dolgoznak Nagy-Britanniában, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen megállapodásra tudnak jutni a felek, illetve hogy milyen szabályozás vonatkozik ezekre a közép-európai állampolgárokra.

Szijjártó Péter elmondta, hogy az EU "járatlan úton jár, tekintettel arra, hogy még soha nem került sor kilépésre, illetve kilépési tárgyalásokra, ezért a keretek meglehetősen bizonytalanok". Szerinte rendkívül fontos, hogy minél több konzultációra kerüljön sor tagállami körben, s Magyarország ezért üdvözölte a csehek által összehívott prágai tanácskozást, egyeztetést is.

Nagy-Britannia távozása nem állítja le az Európai Unió fejlődését - jelentette ki Lubomír Zaorálek, a házigazda cseh külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón. Zaorálek meghívására a tanácskozáson a lengyel, magyar, szlovák, valamint a német és a francia külügyminiszter vett részt. Lubomír Zaorálek szerint a miniszterek egyetértettek abban, hogy a brit népszavazás után kialakult helyzetre közösen kell keresni a megoldást, mégpedig megfontoltan és konkrétan. Nagyon fontos, hogy az EU új kapcsolatot alakítson ki Nagy-Britanniával.

- fejtette ki. A cseh külügyminiszter kulcsfontosságúnak minősítette, az EU-ban maradó 27 tagállam közös jövőjével foglalkozó tárgyalásokat.

- szögezte le. A hat külügyminiszter Zaorálek szerint egyetértett abban, hogy az EU jövőjéről szóló vitában mind a 27 tagállamnak részt kell vennie, mégpedig politikai vezetőinek a szintjén. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter javaslatára már a közeljövőben megvalósul egy ilyen találkozó. "Készek vagyunk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a projekt (EU) tovább folytatódjon"- húzta alá Lubomír Zaorálek.

Forrás: MTI

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.