Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Bush szerint a világ jobb lett Szaddám Huszein nélkül

PPestiSrácok.hu Forró drót 2016. július 7. 07:49
Bush szerint a világ jobb lett Szaddám Huszein nélkül

A világ jobb lett Szaddám Huszein iraki diktátor nélkül - reagált George W. Bush volt amerikai elnök szerdán szóvivője útján a Nagy-Britanniában nyilvánosságra hozott Chilcot-jelentésre, amely azt vizsgálta, hogy mennyire volt megalapozott a szigetország részvétele az iraki háborúban.

A volt elnök - akinek elnöksége alatt indított az Egyesült Államok 2003-ban hadműveletet Irak ellen - közvetlenül nem foglalt állást a Chilcot-jelentés tartalmával kapcsolatban, elhárította az újságírók megkereséseit, szerdán este azonban szóvivője nyilatkozatot adott ki.

"A hírszerzés kudarcai és más tévedések ellenére, amelyeket már elismertünk, Bush elnök változatlanul úgy gondolja: a világ jobb lett annak köszönhetően, hogy Szaddám Huszein nincs hatalmon" - fogalmazott közleményében Freddy Ford, Bush szóvivője. A szóvivő hangsúlyozta: a volt elnök egyelőre még nem olvasta a Chilcot-jelentést, de ettől függetlenül "különös elismeréssel adózik az amerikai és a koalíciós erőknek a terror elleni háborúban tanúsított cselekedeteiért és önfeláldozásáért". A szóvivő leszögezte azt is, hogy Bush elnök szerint nem volt megbízhatóbb szövetségese az Egyesült Államoknak a Tony Blair vezette Nagy-Britanniánál.

PestiSracok facebook image

Az iraki háború hátterének feltárására hét éve kezdődött hivatalos brit vizsgálat, amelynek eredményét szerdán ismertette Londonban a vizsgálóbizottság vezetője, azt állapította meg, hogy Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére. Reagált a Chilcot-jelentésre szerdán a Fehér Ház is. Josh Earnest szóvivő emlékeztetett rá, hogy Obama elnök ellenezte az iraki háborút, és elnöksége alatt végig neki kellett megbirkóznia a háború következményeivel. Earnest "katasztrofális döntésnek" nevezte az iraki háború megindítását, és kiemelte annak fontosságát, hogy az Egyesült Államoknak tanulnia kell a "múlt hibáiból".

John Kirby, a külügyminisztérium szóvivője közleményében azt hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányzat pillanatnyilag az iraki és a szíriai válság megoldására összpontosít. Kirby szerint a jelenlegi kormányzatot nem érdekli az iraki háborúhoz vezető döntések ismételt megvitatása.

Forrás: MTI, fotó: spiegel.de

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.