Pesti Srácok

Colleen Bell a röszkei tranzitzónába látogatott

Colleen Bell a röszkei tranzitzónába látogatott

Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete csütörtökön belgrádi kollégája, Kyle Scott társaságában a röszkei tranzitzónába látogatott, ahol Seres József, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dél-alföldi regionális igazgatója bemutatta nekik az intézményt és az ott zajló eljárást.

Az igazgató elmondta, a menedékkérők a belépés után biztonsági ellenőrzésen esnek át és egyben átvizsgálják a csomagjaikat is. Ezt követően rögzítik az adataikat és ellenőrzik, szerepelnek-e valamilyen nyilvántartásban, esetleg körözés alatt állnak-e.

A sérülékeny csoportba tartozók - kisgyermekes családok, kísérő nélküli kiskorúak, betegek, idősek, fogyatékossággal élők - esetében a menekültügyi eljárás nem a tranzitzónában zajlik, őket a belépésük után néhány órával egy az ország belsejében található befogadóállomásra szállítják - tudatta Seres József, hozzátéve, az idén kérelmet benyújtó mintegy 5900 ember 90 százaléka ilyen volt.

A tranzitzónában szinte kizárólag egyedülálló férfiak kérelmeit bírálják el, ők az eljárás során jogi segítséget kapnak. Ezek a menedékkérők legfeljebb négy hetet töltenek a tranzitzónában, ahol ellátást és szállást biztosítanak nekik, de bármikor dönthetnek úgy, hogy megszüntetik az eljárást, és visszatérnek Szerbiába - közölte az igazgató.

PestiSracok facebook image
bell2
Colleen Bell a tranzitzónában; Fotó: Kelemen Zoltán Gergely/MTI

A szakember közölte, az elmúlt időszakban érkezők 60-70 százaléka már más uniós tagországban - jellemzően Görögországban vagy Bulgáriában - korábban nyújtott be menedékkérelmet. Esetükben a menekültügyi eljárást felfüggesztik és a dublini megállapodásnak megfelelően járnak el, vagyis kérik a másik tagországot a kérelem elbírálására.

Seres József az amerikai diplomata kérdésére elmondta, a magyar hatóságok szerb területen nem intézkedhetnek, ezért annak eldöntéséhez, hogy a határnál várakozók milyen sorrendben adják be kérelmüket, a terepen dolgozó civil szervezetek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) munkatársainak segítségét kérik. A sérülékeny csoportba tartozók között a rászorultság alapján döntenek, az egyedülálló férfiaknál pedig a várakozás ideje a mérvadó.

Forrás: MTIFotó: Kelemen Zoltán Gergely

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)