Pesti Srácok

Ismét áldozatot szedett a bikafuttatás Spanyolországban

Ismét áldozatot szedett a bikafuttatás Spanyolországban

Halálra öklelt egy embert szombaton egy bika a Spanyolország délkeleti részén, Valencia közelében lévő Pedreguer kisvárosban, az északi Pamplonában pedig ugyanezen a napon tizennégyen sebesültek meg a hagyományos bikafuttatás harmadik napján. A spanyolországi városokban ezekben a napokban rendezik a bikafuttatást, amelyen a hagyományok szerint Pamplona védőszentjét, San Fermínt ünneplik.

Pedreguerben egy huszonnyolc esztendős férfit döfött át a mellkasán és a hasán az egyik állat. A férfi éppen a futtatás egyik résztvevőjének a segítségére sietett, amikor váratlanul támadás érte. Kórházba szállították, de később belehalt sérüléseibe. A helyi hatóságok ebben a kisvárosban a haláleset után berekesztették a "bikafesztivált", amely egyébként kilenc napig tart. A bikák felökleltek két férfit, őket is sérüléssel szállították kórházba. Pamplonában ugyanakkor folyik tovább az ünnepség, melynek harmadik napján tizennégy ember sérült meg. A csütörtöki kezdőnapon nem volt komolyabb sebesülés, bár többen elestek és átgázoltak rajtuk a rohanó állatok.

A második napon, pénteken néhány bika az első 300 méter után megfordult és elkezdett visszafelé futni, pánikot keltve a mögöttük szaladók között. Akkor is 14-en kerültek kórházba, hatan a bikák szarvától származó szúrt sebek miatt. Pamplonában a középkor óta rendezik meg San Fermín ünnepét, amelyet Ernest Hemingway Fiesta (A nap is felkel) című regénye tett világhírűvé. Erre az alkalomra a világ minden tájáról turisták tömegei érkeznek, hogy részt vegyenek a több napig tartó mulatozásban. A bikafuttatásokra, amelyeken a belváros csúszós macskakövein kell szaladni a szabadon engedett bikacsorda elől, csak néhány százan neveznek be közülük. Rendkívül veszélyes szórakozás ez, a bikafuttatáson 1924 óta 15-en vesztették életüket. A szervezők igyekeznek szigorú szabályokkal a lehető legkisebbre csökkenteni a kockázatokat, például tilos alkoholt fogyasztani futás előtt és komoly előírások vonatkoznak az öltözékre és a viselkedésre is. A bikafuttatás minden futamát közvetíti a spanyol közszolgálati televízió és szakértők kommentálják a látottakat.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Fotónk illusztráció, egy szintén halálos áldozattal járt 2012-es bikafuttatáson készült.(dailymail.co.uk)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.