Kövér: "Rabok legyünk vagy szabadok, muszlimok vagy keresztények, mit akartok?"
Kövér László szerint ha a magyarok képesek magukat megvédeni saját hazájukban, akkor ezzel az európai civilizációt és kultúrát is megóvják a migráció okozta identitás- és civilizációs válságtól.
Az Országgyűlés elnöke az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) kisvárdai nyári táborának keretében rendezett pénteki kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: minél több migránst fogad be és integrál Európa, annál nagyobb eséllyel fog bekövetkezni az a lehetőség, hogy később ők fogják integrálni a többségi társadalom európai kultúrájú, keresztény gyökerű tagjait. Ebben a témában számos politikai küzdelem és vita zajlik most Európában, ennek része lesz az október 2-án megtartandó magyarországi népszavazás is - hangsúlyozta a házelnök.
Ha képesek vagyunk az "Istentől adott szállásterületünkön" a kultúránkat megvédeni, akkor azzal nemcsak saját magunkat, hanem az európai civilizációt és kultúrát is megvédjük, amiről a nyugati-európai politikusok egy része már nyíltan lemondott -
jelentette ki Kövér László.
A kisvárdai Bessenyei Gimnáziumban Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke és Kozma Péter megyei kormánymegbízott részvételével megtartott beszélgetésen a házelnök történelmi kitekintésében a több mint száz fiatal előtt úgy fogalmazott, Európa kulturális felbomlási folyamatáról az utóbbi időszakban csak kevesen vettek tudomást, a probléma végkifejletét pedig csak a migrációs válság mutatta meg a maga "brutális, de még egyáltalán nem a legrosszabb" formájában a kontinens számára. Kifejtette, az európai civilizáció a keresztény-morális tanítások alapján jött létre, ez a gondolkodás pedig a mindennapi normákban, a tisztelet kultúrájában, a büntető törvénykönyvön keresztül a jogrendszerig mindenben benne van.
Ez azonban egy másik civilizációra is igaz - folytatta Kövér László -, a muszlim hitvilágban ez az összefüggés direktebb és egyértelműbb a benne élőknek, ragaszkodnak a hitviláguk erkölcsi parancsrendszeréhez, és "eszük ágában sincsen erről lemondani". A házelnök elmondta, egyes felmérések szerint bár az Európába érkezett bevándorlók második-harmadik generációjának nagyobb része beilleszkedett a fogadó - például a német - társadalomba, de többségük még mindig másodrendű embernek érzi magát és inkább követi vallási meggyőződését, annak parancsait, mint betartja a törvényeket.
Kövér László hangsúlyozta, identitásukat és vallási meggyőződésüket tőlük sem lehet elvitatni, mert - mint fogalmazott - ez az ember legmélyebb érzéseit és lelket érinti, amit senkitől sem lehet elvenni. Az ezt valló európai liberális politikai felfogás a keresztény gyökerekhez való tartozást viszont kirekesztő és rejtenivaló tulajdonságként láttatják, ez a gondolkodás lényegében az embert nem egy társadalmi, közösségi lényként, hanem kötelességek és felelősségek nélküli, de jogokkal rendelkező egyénként tüntet fel és állít normaként a társadalom elé - rögzítette. Minél inkább ez a tendencia uralja Európát, annál biztosabb, hogy a következő generációkra nagyon nehéz idők fognak várni - vázolta fel a jövőképet Kövér László. Az októberi népszavazásra utalva a házelnök reményét fejezte ki, hogy a magyar emberek remélhetőleg abszolút többsége hitet tesz majd amellett, hogy "nekünk van jogunk eldönteni, hogy kivel akarunk e hazában együtt élni". Hozzátette, mindent meg kell tenni Magyarországon, Európában és a nemzetközi porondon is, hogy a "normalitás jogát" megvédjük.
"Ez a kérdés, válasszatok, rabok legyünk vagy szabadok, muszlimok vagy keresztények, mit akartok?" - tette fel a kérdést zárszóként a közönséghez Kövér László.
Forrás: MTI
