Pesti Srácok

Miniszteri biztos: a meglévő ellátásokat kell jobb struktúrában elrendezni

Miniszteri biztos: a meglévő ellátásokat kell jobb struktúrában elrendezni

A fővárosban a meglévő ellátásokat kell optimálisabban elrendezni, hogy az intézmények így jobban kiszolgálhassák a fővárosiak igényeit - mondta az új budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos az Inforádió Aréna című műsorában kedden.

Cserháti Péter elmondta, a vidéki kórházstruktúrával szemben a fővárosi - elsősorban a sürgősségi - ellátás sokszor nem egyértelmű, annak ellenére sem, hogy több országos intézet és egyetemi klinika is Budapesten működik. A témában született kormányhatározat három térséget nevez meg - jelezte a miniszteri biztos. Mint mondta: az észak-pesti helyét, amely a Honvédkórház és a dél-pesti , amely az egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint a kardiológiai központ bázisán jönne létre,"hamar megtalálták", azonban a budai térségben, annak geográfiai, közlekedési viszonyai miatt az "egy térség két centrum" elképzelésben gondolkodnak. Cserháti Péter hozzátette: a budai kórházfejlesztés nagyban függ a kormány - nem feltétlenül az ágazatot érintő - egyéb döntéseitől, így az M0-ás körgyűrű befejezésétől, vagy a Déli és a Kelenföldi pályaudvar jövőjétől. A közép-budai térség fejlesztése a Szent János Kórház és a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbjének "összevonásával" valósulhat meg - mondta Cserháti Péter. Ehhez kapcsolódva jelezte, hogy a fejlesztés részeként uniós forrásból megindulhat a János kórház korszerűtlen fűtési rendszerének cseréje. A fővárosi egészségügyi ellátás a már említett centrumokra épülne, és társkórházi státust kapna például a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, az Uzsoki utcai kórház, a Szent Margit Kórház és a Szent Imre Kórház. Szakkórházakként működne az onkológiai, a pulmonológiai és a reumatológiai intézet - ismertette a miniszteri biztos. A centrumoktól azt várják - folytatta -, hogy az ellátás legmagasabb szintjén, a legsúlyosabb sérülteket is képesek legyenek minden nap ellátni. Cserháti Péter beszélt arról is, hogy a Semmelweis Egyetemnek saját fejlesztési koncepciót kell kialakítania a kormánydöntés értelmében. Ebbe az infrastrukturális fejlesztéseken túl a gyakorlati képzések lebonyolítása, a gyakorlati helyek újragondolása is beletartozik. Jelezte, hogy a fővárosban - összhangban a budapesti fejlesztéssel - a gyermekellátás kiegyensúlyozása is cél, vagyis a tervek szerint "oldanák" a pesti gyermekellátási centralizációt, így bizonyos ellátási formák átkerülnének budai kórházakba. Megemlítette, hogy míg Pesten ezer ágyon folyik gyermekellátás, addig Budán csak 197 ágyon. A három centrum beruházásának előkészítését jövő március 31-ig kell elkészíteni, egy második ütemben pedig a társkórházakra koncentrálnak. Ez utóbbi előkészítésének határideje jövő év júniusa.

A budapesti kórházfejlesztésre 40 milliárd forint hazai és 11 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre, utóbbit jellemzően energetikai és infrastruktúra-fejlesztésre lehet fordítani.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.