Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Pörög az étolajbiznisz – Igazán az egészségünk bánhatja!

PPestiSrácok.hu Forró drót 2016. július 4. 17:20
Pörög az étolajbiznisz – Igazán az egészségünk bánhatja!

A magyar piac tíz százalékát teszik ki az áfacsalással érintett étolajok – írja a Magyar Nemzet piaci szereplőkre hivatkozva. A lapnak nyilatkozó Köves András, a kiskunfélegyházi étolajgyártó, az NT Kft. kereskedelmi igazgatója szerint az igazi a probléma azonban a termékek egészségre ártalmas hatása.

A szakember szerint azok a termékek gyanúsak, amelyeket jóval ár alatt meg lehet vásárolni. Általában az itthon előállított étolajoknál 100-200 forinttal kerülnek kevesebbe, ezt az árkülönbséget a szakértők szerint csak áfacsalással lehet elérni.

A legnagyobb gond a „gyanús” étolajokkal, hogy veszélyesek lehetnek az egészségre, mert a szántóföldtől az asztalig megkövetelt tételes nyomon követés ezeknél a termékeknél nem lehetséges – fejtette ki Köves András. Mint mondta, ha például nem megfelelően tisztítják a növényt, a benzopirén nevű anyag benne maradhat az étolajban. Ez egy olyan aromás szénhidrogén, amely főleg a gépkocsik kipufogógázában található meg. Mivel a legtöbb napraforgó autóutak mellett terem, ezért nagy eséllyel tartalmaznak ilyen anyagot a növények. A szakember elmondása szerint a legtöbb gyanús termék nyers részét Ukrajnában gyártják, ahol sok tábla az utak mellett található. De nem csak az utak mentén kerülhetnek egészségre ártalmas anyagok a napraforgóba, a régi típusú magszárítók alkalmazása során is szennyeződhetnek a magok. A benzopirén az egészségügyi vizsgálatok szerint rákkeltő, genetikai károsodásokat okoz.

PestiSracok facebook image

Köves András felhívta a figyelmet arra, becslése szerint a piac körülbelül tíz százalékát teszik ki ezek a gyanús termékek, vagyis tavalyhoz képest megduplázódott a számuk. Hozzátette, nem csak hazánkban, a régió többi országában is komoly problémát okoznak az olajok, Szlovákiában és Csehországban hozzánk képest még rosszabb a helyzet. A szakember a lapnak elmondta, megkeresték a problémával a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) illetve Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert. Az ügyben alapos vizsgálat várható.

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó: Nébih

Kapcsolódó témák
nébih
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.