Saját pártügyeiről kénytelen beszélni a Jobbik
Vona Gábor immár nemcsak a nyilvánosság, hanem párttársai számára is világossá tette, hogy a Jobbik a „néppártosodás” stratégiáját követi. Ennek ellenére a nyilvánosság számára a választási ciklus felén túl is sokkal inkább a párt belső ügyei és a párt körüli botrányok uralják a napirendet. A Nézőpont Intézet második negyedéves híradóelemzéseinek adataiból is az rajzolódik ki, hogy a párt hosszú ideje nem képes egyetlen társadalmi ügyet sem tartósan napirenden tartani, mindeközben a baloldali pártokhoz hasonlóan a Jobbik belső ügyei és a párt politikusainak botrányai – eddig szokatlan módon, új elemként – megjelentek a közbeszédben.
A Jobbik tisztújítása, Novák Előd kizárása és Volner János ügyei azt eredményezték, hogy a második negyedévben a radikális párt megszólalásainak 76 százaléka – más párt esetében ez a mutató lényegesen alacsonyabb – pártpolitikai ügyekhez kapcsolódott. Szakpolitikai, gazdaságpolitikai vagy éppen külpolitikai kérdésekben nem tudta tematizálni a párt a médiát. Ennek eredményeként májusban és júniusban is uralták a Jobbik belső ügyei az esti hírműsorok napirendjét, mind a két hónapban felkerültek a párt botrányai a tíz legtöbb megjelenést generáló ügycsoportok listájára. Júniusban, főként a dunaújvárosi időközi választásnak, Schiffer András lemondásának és az MSZP tisztújításának köszönhetően aztán már a baloldali pártok belső ügyei is megjelentek ezen a toplistán.
Migránskérdés, oktatásügy
A negyedév során a labdarúgó Eb-nek köszönhetően minden csatornán kitüntetett szerepet kaptak a sporthírek. A sporteseményekről beszámoló tudósítások aránya az M1 hírműsorában volt a legmagasabb: 20,9 százalék. Az Európa-bajnokság eseményei és a magyar labdarúgócsapat sikerei arányaiban az RTL Klubot hozták tűzbe legkevésbé: a csatorna híradójának nézői csupán a hírek 6 százalékában találkozhattak sporthírekkel.
Összességében a legtöbb hírt a TV2 és az M1 szállította, míg tőlük lemaradva, az RTL Klub és a Hír TV áll fej-fej mellett. Politikai hírek mennyiségében a Hír TV hajszállal előzi az M1-et, migránskérdéssel foglalkozó, valamint a kulturális hírek terén az M1 egyeduralkodó, a TV2 és az RTL Klub viszont baleseti, bűnügyi és bulvárhírekben messze előz meg minden más csatornát. A hírekben egyértelműen a bevándorlás ügye vitte a prímet, ezen kívül az oktatásügy tudott markánsan jelen lenni mindhárom vizsgált hónapban. Rövidebb időszakokra a vasárnapi boltzár, a Brexit és az egészségügy (mindkettő június) volt erős téma.
Tóbiás volt a legharcosabb ellenzéki
A pártok közül a legtöbb megjelenési lehetőséget ismét a szocialista párt kapta, a Fidesz a második, míg a Jobbik a harmadik helyen végzett. A kormány az Echo TV-től kapta messze a legtöbb megjelenési lehetőséget, utána pedig a TV2-től, míg az ellenzéknek az ATV és az RTL Klub adta a legnagyobb teret. Utóbbiak természetesen egyúttal a legkevesebb megjelenést biztosították a kormánynak. A kormányból Orbán Viktor és Lázár János fej-fej mellett állnak a megszólalások tekintetében, 256, illetve 257 alkalommal. Őket követi Szíjjártó Péter külügyminiszter (194) és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (156). A kormánypártokból Kósa Lajos jelent meg legtöbbször (109) saját hangon, Tóbiás József, az MSZP akkori elnöke viszont ezt jócskán felülmúlta kereken 200 megszólalással. Az ellenzékből rajta kívül Vona Gábor (89) és Schiffer András (82) tudott komolyabban megjelenni a híradókban.
forrás: Nézőpont Intézet
