Újabb helyeken találták meg a régi magyarok nyomát

A magyarság őstörténetével feltételesen kapcsolatba hozható leleteket találtak a régészek a mai Kazahsztán északnyugati, valamint a Kaukázus északi részén is – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtökön az MTI-vel.

Aktobe környékén a múlt század vége óta egyre nagyobb számban kerülnek elő olyan sírleletek – övdíszek és lószerszámok tartozékai –, továbbá kerámiák és ékszerek, amelyekhez hasonlókat korábban csak jóval északabbra, a Káma medencéjében, Ufa környékén, valamint Délnyugat-Szibériában találtak. A leletanyag alapján feltételezhető, hogy a mai Kazahsztán északnyugati része is teret adott a magyar népfejlődésnek a 8-9. században – olvasható az MTA közleményében, amely az öt ország szakembereinek részvételével júniusban megrendezett 3. Nemzetközi Korai Magyar Történeti Régészeti Konferencia eredményeit is ismerteti.

A tanácskozáson egy szentpétervári régész a Kárpát-medence honfoglalás kori régészeti hagyatékához közeli párhuzamokat mutatott be a Kaukázus északi részéről. A leletek – öv- és lószerszámveretek, szablyák, nyeregdíszek – Türk Attila régész, az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportjának tudományos főmunkatársa szerint nem pusztán hasonlóságot, hanem megdöbbentő azonosságot mutatnak a honfoglalás kori leletekkel.

A kutató emellett rendkívül érdekes, de még nem teljesen igazolt felvetésként értékelte azt a szintén a konferencián ismertetett, moldáviai régészektől eredő elképzelést, amely szerint a magyarok a honfoglalás utáni évtizedekben is komoly szerepet játszhattak Etelköz történetében, késleltetve a Kijevi Nagyfejedelemség térnyerését a térségben.

Türk Attila bízik abban, hogy a következő években felgyorsulnak a keleti kutatások, és hamarosan a leletek jóval nagyobb adatbázisa alapján még megalapozottabb következtetéseket fognak tudni levonni a régészek.

magyaridok.hu