Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Vérengzés, terror, rengeteg halott

PPestiSrácok.hu Forró drót 2016. július 8. 09:40
Vérengzés, terror, rengeteg halott

Legalább harminc ember meghalt, és mintegy hatvanan megsebesültek péntekre virradóra egy iraki síita szentély elleni terrortámadásban; a vérengzést az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára - közölték hírügynökségek az iraki médiára és biztonsági forrásokra hivatkozva.

Az iraki biztonsági szolgálat közleményében 30 halottról és ötven sebesültről írt, a Sky News Arabíja híradásában 35 halottról és 65 sebesültről számolt be. A terrorcselekmény a Bagdadtól mintegy 90 kilométerre északra fekvő Balad városában történt nem sokkal éjfél után, a muszlim böjti hónapot (ramadán) lezáró háromnapos ünnep, az íd al-fitr idején. Az asz-Szumaríja televízió jelentése szerint három öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Szaíd Muhammed ben Ali al-Hádi mauzóleumának kapujánál és magában a szentélyben, és ezután fegyveresek hatoltak be az épületbe, tüzet nyitottak a síita zarándokokra és túszokat ejtettek.

A helyszínre érkező síita önvédelmi erők fegyveresei megölték a támadókat, és kiszabadították a túszokat. A városban éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. Muktada asz-Szadr befolyásos síita hitszónok arra utasította a neki engedelmeskedő milíciákat, hogy induljanak Baladba, illetve a közeli Szamarrába, ahol Ali al-Hádi imám mauzóleuma van, amely súlyos károkat szenvedett egy tíz évvel ezelőtti terrortámadásban. A baladi mauzóleum, ahol a pénteki terrorcselekmény történt, a síiták körében nagy tiszteletnek örvendő 10. imám, Ali al-Hádi fiának, Haszan al-Aszkarí 11. imám fivérének állít emléket. Az összetűzés idején károk keletkeztek benne. A Sky News Arabíja úgy tudja, az Iszlám Állam dzsihadista szervezet közölte, hogy emberei hajtották végre a terrortámadást.

PestiSracok facebook image

Öt nappal ezelőtt, vasárnap két véres merénylet történt Bagdadban, legfrissebb összesítések szerint 292-en haltak meg. A támadások elkövetőjeként ugyancsak az Iszlám Állam jelentkezett. A vasárnapi kettős öngyilkos merénylet volt eddig a legvéresebb a számos robbantásos támadás közül, amely Szaddám Huszein elnök hatalmának megdöntése, az amerikai vezetésű 2003-as iraki invázió óta történt.

Forrás: MTI, fotó: Namir Noor-Eldeen/Reuters

Kapcsolódó témák
terrorcselekmény
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.