Pesti Srácok

"Add parancsba, hogy haljunk meg, és mi megtesszük"

"Add parancsba, hogy haljunk meg, és mi megtesszük"

Mintegy egymillió ember gyűlt össze vasárnap Isztambulban, hogy elítéljék a múlt hónapban történt sikertelen katonai hatalomátvételi kísérletet az államfő, Recep Tayyip Erdogan felhívására, aki a tömeg előtt mondott beszédében ismét kilátásba helyezte a halálbüntetés visszaállítását, "ha a nép azt akarja".

A város déli részén, a Márvány-tenger partján található Yenikapi téren megrendezett demonstráció résztvevői közül sokan török lobogót terítettek magukra, illetve olyan, az elnököt éltető feliratokat vittek magukkal, mint például: "Isten ajándéka vagy, Erdogan", és "Add parancsba, hogy haljunk meg, és mi megtesszük". A teret szintén török zászlók és Musztafa Kemal Atatürköt, a modern török állam alapítóját ábrázoló poszterek díszítették.

A július 15-i puccskísérlet nyomán a török hatóságok több mint 18 ezer embert vettek őrizetbe, és a megtorlás elbocsátás vagy a munkavégzés alóli felfüggesztés formájában már 60 ezer emberre terjed ki. Ankara Erdogan korábbi politikai szövetségesét, az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot és híveit vádolja a hatalomátvételi kísérlet kitervelésével. Gülen viszont váltig állítja: semmi köze a puccskísérlethez, amelynek során 246 ember vesztette életét - nem számítva 104 puccsista halálát - és több mint kétezren sebesültek meg. Erdogan a gyűlésen mondott beszédében újból kilátásba helyezte, hogy "ha a nép akarja", akkor ő támogatni fogja a halálbüntetés újbóli bevezetését Törökországban.

PestiSracok facebook image

A török parlament az európai uniós csatlakozás szándékával törölte el a halálbüntetést 2004-ben. Uniós vezetők jelezték: annak visszaállítása a csatlakozási tárgyalások végét jelentené. Az elnök ismét bírálta a német hatóságokat, amiért megtiltották, hogy élő videóüzenetben üdvözölje ottani híveit, amikor azok múlt vasárnap tüntetést tartottak Kölnben.

Az elnöki üzenettel ellentétben azt engedélyezték Németországban, hogy kurd felkelők videókonferencián vehessenek részt - hangozatta. "Hol itt a demokrácia? Hadd támogassák csak a terroristákat, ez még vissza fog ütni rájuk" - mondta. A demonstrációt, amelynek a "demokrácia és a mártírok menete" nevet adták, az Erdogan-támogatók szerte az országban, valamint több külföldi városban rendezett és három hete tartó éjszakai tüntetéseinek lezárásaként hirdették meg. Mintegy kétszáz hajóval és több ezer autóbusszal szállítottak résztvevőket a tüntetésre. Erdogan most viszont azt mondta, hogy szerdán érnek véget a puccsellenes tüntetések Törökországban.

A konzervatív, iszlamista irányt képviselő Erdogan a vasárnapi tömegtüntetés előtt a török médiában közzétett nyilatkozatában azt mondta: a demonstráció a török nemzet egységét fogja jelképezni. A tüntetésen a kormányoldal és két török ellenzéki párt magas rangú politikusai is részt vesznek, köztük Kemal Kilicdaroglu, a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke és az ultranacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) vezetője, Devlet Bahceli. A rendezvényt az ország minden tartományában kivetítőkön élőben közvetítették. A rendezvényt mintegy 15 ezer rendőr biztosította.

Több évtized óta ez az első olyan megmozdulás, amelyen vezető ellenzéki pártok is támogatásukat fejezték ki a kormány mellett.

- írta egy Twitter-üzenetben a kemalista, szekularista CHP-t vezető Kilicdaroglu. A gyűlésen elmondott beszédében úgy vélekedett: a meghiúsult puccskísérlet "új ajtót nyitott meg a kompromisszumok előtt" a török belpolitikában és "új Törökországot" hozott el. A CHP-elnök egyúttal amellett szólalt fel, hogy a politikát nem szabad bevinni a mecsetekbe, a bíróságokra és a kaszárnyákba.

Hukusi Akar, a török hadsereg vezérkari főnöke a puccsban részt vevő "árulók" "kemény megbüntetését" helyezte kilátásba és köszönetet mondott a civil lakosságnak, hogy részt vett a puccskísérlet leverésében. A puccskísérlet után több mint száz tábornokot vettek őrizetbe, mintegy félszázat nyugdíjaztak, több ezer katonát elbocsátottak a hadseregtől, amelyet az államfő ellenőrzése alá helyeztek.

PS/MTI, Fotó: Reuters

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!