Merkel a "török kollaboráns"?
Merkel ezúttal stratégiai partnere, a török Erdogan elnök kapcsolatai miatt van bajban. Erősödnek ugyanis a félelmek a 3 milliós németországi török kisebbség kettős lojalitása és a török imámok ankarai finanszírozása miatt. A német kancellár visszautasította, hogy összefüggés volna a megnövekedett terrorveszély és a muszlim menekültek beáramlása között, egy kiszivárgott jelentés miatt pedig komoly botrány van kibontakozóban - írja a Privátbankár.
A legtekintélyesebb német üzleti napilap Merkelt „török kollaboránsnak” nevezi, ez pedig azt jelenti, hogy megváltozott a politikai széljárás Németországban. A Handelsblatt szerint „a kancellár hallgatása nélkül Erdogan nem vihette volna végig azt a játszmát, amit eljátszott. A kétarcú Merkel hallgat, miközben Erdogan lebontja a jogállamot.”
A Privátbankár mai cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a német sajtóban komoly vihart váltott ki a kiszivárogtatás. Nem tekinthető véletlennek, hogy bizonyos érdekcsoportok most szivárogtatták ki a német belügyminisztérium egyik nem nyilvános jelentését az ARD csatornának, amiben az áll, hogy a török kormány évek óta együttműködik iszlamista és terrorista szervezeteket a Közel-Keleten. A dokumentum szerint 2011-ben kezdődött, és azóta egyre szélesebb körben folyik ez a tevékenység, amit az iszlamista Erdogan elnök tevékenyen támogat.
A jelentés feleleveníti, hogy a török kormányzó párt, az AKP maga is nyitott a szélsőséges iszlamizmusra, többször nyilvánosan is szolidaritásukról biztosították és támogatták az egyiptomi Muzulmán Testvériség mozgalmat, vagy a Gázai övezetet ellenőrző palesztin, radikális Hamászt, amelyet az EU 2003-ban nyilvánított terrorszervezetnek. Az időzítést leszámítva a német hírszerzés jelentésében egyébiránt szakmai szempontból semmi meglepő nincsen. Mivel Merkel az EU menekült-paktummal kiszolgáltatta Berlin- és Európa biztonságát Erdogannak, a kiszivárogtatott jelentésnek komoly politikai súlya van. Az SPD külpolitikusa, Rolf Mützenich követeli, hogy a kormány számoljon be a parlamentnek a „súlyos vádról”. A Zöldek frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt szerint pedig „legkésőbb mostanra világossá vált, hogy a Törökországgal kötött menekült-megállapodás végérvényesen megbukott. A török puccsot követően Ausztriához hasonlóan Németországban is olyan szintűvé vált a bizalmatlanság a török szervezetekkel szemben, hogy a »Ditib« nevű központi vallásos szervezetük elhatárolódott Ankarától és politikai semlegességet ígért. Több német politikus és újság is hangot adott félelmének a 3 milliós németországi török kisebbség kettős lojalitása kapcsán és fölvetették, hogy a Ditib imámjai esetleg Ankarától kapják a politikai instrukcióikat. Ez a félelem nem teljesen megalapozatlan, hiszen a 900 németországi török mecset és iszlamista szervezet imámjait a Ditib Törökországban képzi, a török állami Diyanet finanszírozásában, többségük pedig nem ismeri a német kultúrát és a nyelvet sem. A legutóbbi török parlamenti választáson a Németországban élő törökök közel hatvan százaléka szavazott Erdogan pártjára. Hasonlóan kimagasló eredményt az AKP egyetlen más európai országban sem ért el.
PS/Privátbankár, Fotó: sputniknews
