Pesti Srácok

Nem teszünk eleget a parlagfű ellen

Nem teszünk eleget a parlagfű ellen

A parlagfű elleni védekezés irányítására önálló, világos feladatkörrel és felelősséggel bíró kormánybiztos kinevezését szorgalmazza Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön az MTI-vel. Szabó Marcel az egészséges környezethez való jog érvényesítése érdekében hatékonyabb kormányzati fellépést sürget a parlagfűvel fertőzött területek felderítésére és a fertőzés megelőzésére.

A szószóló szerint egy olyan kormánybiztost kellene kinevezni, aki az ágazati részérdekek (például a költségek csökkentése, a gyógyszerpiac bővülése) egyoldalú képviselete helyett együttműködik az egészségvédelem érdekében tevékenykedő szakmai és civil szervezetekkel, továbbá képes a témával kapcsolatos növény-egészségügyi, településpolitikai, nép- és környezet-egészségügyi, munkaerőpiaci, idegenforgalmi szakmai feladatok megoldásának összehangolására. Fontosnak tartja azt is, hogy a kormánybiztos ne "csupán kampányszerűen" - a parlagfű legsúlyosabb gondokat okozó, néhány hetes virágzási időszakában -, hanem tervszerűen foglalkozzon a probléma megszüntetésével.

Szabó Marcel "örömmel nyugtázza", hogy a kormányzati szervek légi felderítéssel igyekeznek hatékonyabbá tenni a parlagfűvel fertőzött területek behatárolását, viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben hét-nyolcszázezer hektárra becsülik a parlagfüves - főleg mezőgazdasági - területek nagyságát, a hatóságok mostanáig mindössze néhány ezer hektárnyit (tavaly nem egészen 3500 hektárt) tudtak ezekből azonosítani.

PestiSracok facebook image
pollennaptar-mti

Ennek következtében - mint fogalmazott - "akár több ezer hektáros tarlók vagy napraforgótáblák tulajdonosai is hanyagságukkal büntetlenül betegíthetik meg polgárok millióit". A parlagfű-allergia ugyanis ma már a legfontosabb népbetegségek közé tartozik, pusztán a tünetek enyhítésére évente negyvenmilliárd forintot kénytelenek fordítani az arra érzékenyek - tette hozzá.

A közleményben kiemelték: az ombudsmanok több mint egy évtizede visszatérően felhívták a kormányzatok figyelmét arra, hogy a parlagfűprobléma megoldásának elmulasztása az állampolgárok egészséghez és egészséges környezethez való alkotmányos jogát érintő súlyos visszásságot okoz. Az allergiás légúti megbetegedések csökkentése a parlagfű elleni küzdelemmel együtt állami feladat - szögezték le.

parlagfu-mti

A biztoshelyettes a mezőgazdasági szakhatóságoktól a parlagfűvel fertőzött területek esetében határozottabb fellépést vár el. Az, hogy a tapasztalatok szerint a városokban magasabb arányban fordulnak elő az allergiás betegségek, megerősíti, hogy a légszennyezés is hozzájárul ezek terjedéséhez, ezért a légszennyezés elleni komplex fellépés is elengedhetetlen - írták.

Forrás: MTI, Fotó: gazdablog.hu

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.