Pesti Srácok

Papot rángattak ki a templomból a francia rendőrök

Tizenkét rohamrendőr-autó érkezett szerda reggel a Párizs 15. kerületében lévő Szent Rita templom elé. Ezúttal nem iszlamista terrortámadás történt, hanem a templom lerombolása ellen tiltakozókat semlegesítették a rendőrök – mindössze egy nappal az iszlamisták által meggyilkolt pap, Jacques Hamel atya temetése után.

A több tucat tiltakozó elleni rendőrségi fellépés képei és videófelvételei ellepték a közösségi médiát. A templomot már aláaknázták, készen állnak a bontásra, de a tiltakozók – köztük több helyi tanácstag – nem volt hajlandó távozni. A rendőrök rángatták el a tiltakozókat, köztük egy papot, aki nem volt hajlandó abbahagyni a misézést. Helyszíni beszámolók szerint paprikaspray-vel is lefújták a tiltakozókat.

„Nagyjából harminc ember elfoglalta az épületet, a bontás ellen tiltakozva. A kiürítés incidens nélkül zajlott le” – közölte hivatalos közleményben Párizs rendőrprefektusa.

PestiSracok facebook image

A templom helyén parkolóházat akarnak építeni, de a párizsiak közül is sokan ellenzik a lerombolását, és kiemelik, hogy milyen jelképes esemény ez a normandiai pap vérfagyasztó meggyilkolása után alig egy héttel. Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke azt írta ki a Twitterre:

„A dzsihadisták elvágták egy pap torkát. Anne Hidalgo (Párizs főpolgármestere) segít nekik a templomok lerombolásával” – írta egy másik felhasználó. Egy blogger döbbenten kérdezett:

A templom lebontásának ötlete 2015 októberében merült fel, és hivatalosan tavaly zárták be annak ellenére, hogy a római katolikus egyház egy kora újkori leágazásának számító Gall Egyház működő plébániai közösségét szolgálta ki. A France TV információi szerint hárommillió euróra lenne szükség a templom megmentéséhez. A tulajdonos Katolikus és Apostoli Templomok Szövetsége azután döntött a telek eladása mellett, hogy a Gall Egyház nem tudta fizetni a bérletet. A helyi papok azt mondják, nincs hova menniük, ha a Szent Ritát lerombolják.

„Eddig senki nem ajánlott nekem semmi mást. Esküvőket, keresztelőket és minden más rendes szertartást tartunk, nem hagyhatjuk így itt, hogy senki nem ajánl nekünk semmit. Vagy az utcán tartjuk majd a szertartásainkat” – mondta Mons. Dominique Philippe, Párizs érseke a France 3 csatornának.

forrás: rt.com, catholicherald.co.uk

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.