Pesti Srácok

Az EBESZ nem küld megfigyelőket a Krímbe az orosz parlamenti választások miatt

Az EBESZ nem küld megfigyelőket a Krímbe az orosz parlamenti választások miatt

Nem küld megfigyelőket a Krím félszigetre a szeptember 18-i orosz parlamenti választásokra a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) - közölte Jan Petersen, az intézmény oroszországi missziójának vezetője.

Az Izvesztyija című orosz napilap hétfői számában megjelent interjújában Petersen elmondta, hogy az ODIHR megfigyelői Oroszország minden régiójában jelen lesznek, de mivel "az EBESZ munkája a tagországok konszenzusán alapul, a Krím nem része a megfigyelésünknek". "Jelentésünkben semmi sem szerepel majd a félszigetről" - jelentette ki arra a kérdésre válaszolva, hogy a misszió elismeri-e a krími választások eredményét. Elmondta, hogy az ODIHR 300 "rövidtávú" megfigyelője a hét folyamán érkezik meg Oroszországba, további 64 fő pedig egy hónapon át folytatja tevékenységét. Emellett a választás napján az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének mintegy 100 tagja utazik a helyszínre, de Petersen nem tudta megmondani, hogy őket milyen státusban akkreditálják majd. Oroszországban vasárnap választják meg az Állami Duma (a szövetségi parlament alsóháza) 450 új képviselőjét, a honatyák egyik felét egyéni körzetben, a másik felét pedig országos pártlistáról. Az előrejelzések szerint mind az egyéni, mind a listás eredmények alapján a kormányzó Egységes Oroszország marad a törvényhozás meghatározó frakciója. A választásokra 14 párt állított országos listát. A parlamentbe az juthat be közülük, amelyik megszerzi a szavazatok legalább 5 százalékát. A bekerülési küszöb korábban 7 százalék volt. Ugyanezen a napon választják meg 39 régió képviseleti szervét, az Oroszországi Föderációt alkotó 85 entitás közül hétnek a vezetőjét, valamint mintegy 5 ezer önkormányzatot. Az összesen 38 ezer mandátumért több mint 103 ezer jelölt indul, 49 párt és hat társadalmi szervezet képviseletében. A Krímet és az Ukrajnában különleges státusú Szevasztopolt Oroszország 2014 márciusában foglalta el, és a még ugyanabban a hónapban megtartott helyi népszavazás nyomán "integrálta" is a területet. A félsziget elcsatolását csak Fehéroroszország, Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Nicaragua, Szíria és Venezuela ismerte el.

PS/MTI Fotó:flagmagazin

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Már nem keresik a Tárnokról eltűnt Radics-családot - Sokat tudhatott a Seres-gyilkosságról

Az alvilág titkai 2016 augusztus 1.
Feladta a rendőrség Portik Tamás egykori emberének és családjának „eltűnése” miatt lassan négy éve indított nyomozást – tudta meg a PestiSrácok.hu. A Seres-gyilkossággal is összefüggésbe hozott Radics Attila, élettársa és hároméves kislánya 2002 januárjában tűnt el tárnoki otthonukból. Információink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda azt gyanította, hogy az Energol-vezér korábbi bizalmasának azért kellett meghalnia, mert túlságosan sokat fecsegett Seres Zoltán és olasz üzlettársa meggyilkolásáról. Úgy tudjuk, a nyomozó hatóság pontosan tudja azt is, hogy kik vettek részt az emberölésben, de mivel a holttesteket nem sikerült megtalálni, nem volt esély az eredményes befejezésre.

Magyar maffiatörténet: újra keresik Portik katonájának gyilkosait, Radicsot ugyanis megölték, miután lelőtte Serest

Az alvilág titkai 2024 december 17.
Másodszor is megnyitották Radics Attila és családja eltűnési/gyilkossági aktáját, Portik Tamás katonáját és családtagjait 2002-ben megölték. Radics 25 évvel ezelőtt lelőhette Seres Zoltánt, Portik Tamás ellenségét. Drogfüggő volt és attól tartottak, ha megszorongatják a rendőrök, elárulja az olajozókat, magát Portikot is. Utóbbi adhatta ki a parancsot az orosz-ukrán maffia hazai katonai főnöke meggyilkolására, majd saját katonájának, Radics Attilának az eltüntetésére is. Amennyiben bizonyítani lehet mindezt, Portiknak végleg befellegzett: életet végéig fegyházban ülhet.