Kövér László: ütközőzóna-szerepbe kényszerítenék a térséget a globális érdekek
Az Országgyűlés elnöke szerint az Európa gyengítéséhez fűződő globális geopolitikai érdekek éppen abba az ütközőzóna-szerepbe akarják ismét visszakényszeríteni Közép-Európát, amelyből 1989-90-ben ki akart törni, bejelentve integrálódási igényét "Európa második világháború után szabadon és demokratikusan fejlődni tudó, szerencsésebb feléhez".
A közép-európai térség a kontinens politikai és gazdasági integrációs törekvéseinek mindig a nyertese, míg a politikai és gazdasági dezintegrációnak mindig a vesztese volt.
-mondta Kövér László a szászországi parlament által életre hívott Közép-Európa Fórum budapesti tanácskozásán pénteken.
Különösképpen vesztese volt azon helyzeteknek, amikor a kontinensen belüli, illetve - a befolyásukat, uralmukat a kontinensre kiterjeszteni akaró - Európán kívüli nagyhatalmak ütközőzónájává vált.
- fogalmazott a házelnök, célként említve, hogy Közép-Európa ne ütközőzóna, hanem összekötő kapocs legyen az euroatlanti és eurázsiai érdekek között.
Szavai szerint a konferencia címe, az Együtt Közép-Európában: tegnap, ma és holnap értelmezése, hogy "itt Közép-Európában, mi a közös teendőnk ma, annak érdekében, hogy holnap ne köszöntsenek ránk ismét a tegnap veszélyei". A házelnök a térséget úgy határozta meg: Európának az a része, amely Keletről Nyugatnak, Nyugatról pedig Keletnek számít.
Kövér László hangsúlyozta: az egymással mindig történelmi versenyben lévő közép-európai nemzetek és államok között napjainkban erős és értékes kapocs az itteni emberek hasonló kulturális, gazdasági és politikai tapasztalataiból fakadó érték- és érdekközösségen alapuló hasonló identitása.
Napjainkban ismét erősödő identitásképző elem Közép-Európában a keresztény gyökerű kulturális értékazonosság, a térség gazdaságában a verseny mellett az egymásrautaltság, a kooperáció, valamint a politikában az állami szuverenitás. Olyan mértékben erősödnek ezek az identitáselemek, amilyen mértékben a jövő felől - egyre érzékelhetőbben - közelednek az ezeket érő kihívások és külső támadások, s amilyen mértékben ezek a fenyegetések előhívják a közösségi tudatból az azokra az időkre vonatkozó emlékeket, amikor sem a keresztény kultúra összekötő erejéről, sem a közép-európai kis népek érdekegyeztetéséről, sem pedig az állami, nemzeti önállóságról nem volt tanácsos értekezni.
- fogalmazott a házelnök.
Szavai szerint ez a magyarázata annak, hogy napjainkra megújulni látszik a közép-európai identitás, amely erősebbnek, jobban érzékelhetőnek tűnik, mint az európai.
A közép-európai kis nemzetek számára - ellentétben az Unió régebbi tagállamaival - történelmük elmúlt több, mint ötszáz éve nem a gyarmatosításról, az expanzióról, más kultúrák szétrombolásáról szólt, hanem puszta létezésük és önazonosságuk - nyelvük, hitük, kultúrájuk - óriási szenvedést és áldozatokat hozó védelméről, sőt hitük szerint - gondoljunk csak 1456-ra vagy 1956-ra - az európai civilizáció védelméről.
- adta meg ennek magyarázatát Kövér László.
Hangsúlyozta, a demográfiailag hanyatló Európában "nem önmagában a migráció veszélyes, hanem annak lehetséges hatása: a szolidaritás jelszavával visszaélve az európai államok szuverenitásának csorbítása, azaz a népakaraton nyugvó európai demokratikus rendszer gyengítése; a befogadás jelszavával visszaélve a keresztény gyökerű európai értékhomogenitás megbontása; és az integráció jelszavával visszaélve a viszonylagos európai társadalmi stabilitás szétzilálása".
Kövér László szerint egyre több jel utal arra: vannak, akik tudatosan vissza akarnak élni a migrációval, vannak, akik általa tudatosan rombolni akarják az európai demokráciát, stabilitást és kultúrát, ennek egyik elemeként említve, hogy "a különféle fontos európai szervezetek bürokratáinak" azon - erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlan - törekvését, hogy ne tegyünk különbséget a gazdasági migránsok és a nemzetközi jogi értelemben menekültnek minősülők között.
Ilyen körülmények között, a realitások ilyen mértékű mellőzése esetén a migráció ügyében is józan, felelős és humánus európai önvédelemre van szükség: az európai választópolgárok véleményének a meghallgatására, az európai népakarat tiszteletben tartására, Európa külső határainak hathatós védelmére, és ezáltal a kontinensünkre irányuló illegális migráció megfékezésére, a nemzetközi jog szabályai szerint menekülteknek minősülő emberek - szülőföldjükhöz legközelebb történő - oltalmazására és - szükség szerinti - befogadására, a kibocsátó országok európai erőnkhöz mért segítésére a migráció okainak felszámolásában, gyengítésében.
- fogalmazott Kövér László, példaként hozva fel az októberi magyarországi referendumot.
Matthias Rössler, a szász tartományi parlament elnöke beszédében azt emelte ki: a múlt szabadságküzdelmei, különösen a huszadik század - kegyetlenül vérbe fojtott - kommunistaellenes felkelései közös múltat és tapasztalatot adnak a térségnek, amelybe szavai szerint Németország is beletartozik.
Azt állítsuk előtérbe, ami összeköt minket, ne azt, ami elválaszt - hívott fel a politikus, hangsúlyozva, építeni, nem felégetni kell a hidakat, de szólt arról is, hogy a sokáig jó úton haladó európai integráció, és ma is "mindenkinek az az érdeke, hogy fennmaradjon egy stabil és erős Európa".
Megjegyezte: ma vannak, "akik kockázatos külön utakon járnak", legyen szó a migrációnak "nyitott ajtót" kínáló vagy a közös menekültpolitikát mereven elutasító politikáról.
Forrás: MTI Fotó: Magyar Hírlap
