Lázár: Migránsok százezrei jöhetnek Magyarországra, ha „gyönge lesz a népszavazás”
Eddig 370 ezer menekültet regisztráltak Magyarországon, őket a nemzetközi jog alapján visszaküldhetik a nyugat-európai országok - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Nemzetnek. Lázár János kampánykörútján exkluzív interjút adott a lapnak, azt azonban teljes terjedelemben csak a keddi lapszám közli majd. Csak idén 28 ezren jöttek a határainkhoz, ám mindössze 5 százalékuk vallotta magát menekültnek - olvasható a Magyar Nemzetben. A miniszter kijelentette: Magyarország nem lép ki az unióból akkor sem, ha a "nem" győz az októberi népszavazáson, és Brüsszel ennek ellenére is kvótát akar az országra kényszeríteni.
Lázár János a napilapnak kifejtette, hogy bár a társadalomban nő az EU-ellenes szkeptikusok aránya, messze többen vannak azok, akik úgy vélik, Magyarországnak jobb, ha az unió tagja, mint ha nem lenne az, így „kilépésről nincsen szó”.
„Van itt baj éppen elég, a faluban is sokakról kell gondoskodni”
– ezt pár órával korábban a Nagyéren tartott utcafórumán jelentette ki Lázár János, hogy meggyőzze a helyieket, szavazzanak nemmel a migránsok „betelepítése” ellen október másodikán. Az alig több mint 500 fős településről maroknyi, 35-40 fős csoport verődött össze, hogy meghallgassa a kormányinfóról, illetve a kormányzati propagandából már jól ismert szlogeneket.
Migránsok százezrei jöhetnek Magyarországra, ha „gyönge lesz a népszavazás”
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, ha „gyönge lesz a népszavazás”, akkor a kormány előbb-utóbb meg fog hátrálni Brüsszelben („lenyomnak minket, mint a bélyeget”), és migránsok százezrei jöhetnek Magyarországra, akikkel nem tudni, hogyan tudnánk együtt élni.
„Hiszen 600 éve élünk együtt cigányokkal, akiknek nem tudtuk megoldani a problémáit”
– érvelt a politikus, aki később rátért a segélyek kérdésére is.
Ugyanis szerinte ha szétosztanák a migránsokat, Európa minden országában egységesen 300-500 euróval (nagyságrendileg 150 ezer forint) kellene őket támogatni például majd Makón is, miközben itthon, „aki bajba kerül, roma vagy hátrányos helyzetű, az húszezer forintot kap”. Az érvelés van, akinél hatott, egy idősebb ősz hajú úr katonai mintás nadrágban és pólóban megjegyezte: ő nem fajgyűlölő, de „azok csak enni akarnak, nem dolgozni”.
Németországban sem túlzottan nagy a migránsok körében a munka iránt való érdeklődés
E mondatot Lázár azzal támogatta meg, hogy elmesélte: Németországban a közel egymillió bevándorló közül mindössze 800-an jelentkeztek dolgozni, „nem nagy az érdeklődés a munkára”. A nagyérieknek saját külföldi útját is példaként hozta fel a migránsok befogadása ellen. Kifejtette, egyszer meg akarta látogatni Párizsnak azt a városrészét, ahol 133-féle nemzetiség él, ám a buszsofőr azt tanácsolta neki este hatkor: inkább szálljon le a buszról, mert nem jut ki onnan élve.
Másik példát is említett: meglátogatott egy Stuttgart melletti német várost, ahol török migránsok gyerekei nem tanultak meg németül, így az ottani tanároknak kellett megtanulniuk törökül.
„Eszük ágában nem volt németül megtanulni Németországban, így élik a hétköznapjaikat”
– sommázta. Ám a kötelező kampányszöveg elhangzása után kiderült: Nagyérnek jelenleg akad nagyobb gondja is, mint a migránsok betelepítése. Nevezetesen: ihatatlan az ivóvíz annak ellenére is, hogy három és fél milliárdnyi uniós forint ment a vízminőség javítására. Emiatt az egyik idősebb asszony meg is jegyzi: „Ide nem jönnek a migránsok, meg is pusztulnának.”
A Magyar Nemzet teljes riportját a lap keddi számában olvashatják.
Fotó: MTI
