A megkérdezett magyarok kétharmada szerint a migráció együtt jár az iszlám radikalizmussal
A megkérdezettek kétharmadának véleménye szerint a muszlim közösségek nagyarányú balkáni jelenléte hozzájárul a szélsőséges iszlamista nézetek európai terjedéséhez, emellett a jelentős többség úgy gondolja, hogy a tömeges migrációval együtt jár a radikális iszlamista ideológia európai terjedése, valamint az "erőszakra nyitott" bevándorlásellenes mozgalmak megerősödése is - derül ki a Századvég Politikai Iskola Alapítvány felméréséből, amelyet a Migrációkutató Intézet juttatott el az MTI-hez pénteken.
A július 26-31. között kétezer ember telefonos megkérdezésén alapuló felmérésben egyrészt arra voltak kíváncsiak, hogy a társadalom mely tényezőkhöz köti a szélsőséges iszlamista nézetek terjedését, illetve mekkorának érzékeli a hazai és az európai terrorveszélyt. Másrészt a kutatás során körbe akarták járni a migránsok integrációjához kapcsolódó társadalmi elvárásokat, illetve a sikeres beilleszkedés kilátásainak megítélését. Harmadrészt fel akarták térképezni, hogy az emberek milyen gazdasági hatásokat társítanak az aktuális migrációs hullámhoz. A válaszadók megosztottak egy esetleges magyarországi terrortámadás valószínűségét illetően, de 90 százalékuk számít a közeljövőben újabb merényletre Nyugat-Európában. Kiderült az is, hogy az Iszlám Állam felszámolásától a magyar felnőttek háromnegyede a terrorveszély csökkenését várja. A megkérdezettek kimagasló többsége (10-ből 9 válaszadó) a migránsoktól a fogadó ország törvényeinek betartását, a munkaerő-piaci integrációt, a helyi kultúra elfogadását és ápolását, valamint a helyi nyelv ismeretét várja el. A kutatásban részt vevők szerint a sikeres integráció feltételei ugyanakkor a mostani migrációs hullámban nem teljesülnek: 10-ből 7-en úgy gondolják, hogy rövid távon nincs esély az Európába érkezők beilleszkedésére. Az így vélekedők mintegy fele a migránsok együttműködési hajlandóságának hiányát jelölte meg az integráció legfontosabb akadályaként. A kutatásban részt vevők között szinte teljes konszenzus volt abban, hogy sikertelen beilleszkedés esetén nőhetnek a társadalmi feszültségek, emelkedhet az erőszakos bűncselekmények száma, valamint megerősödhetnek a szélsőséges (vallási és egyéb) csoportok. A válaszadók 56 százaléka szerint a külföldi munkavállalók általánosságban inkább pozitívan járulnak hozzá a fogadó ország gazdaságához, ezzel szemben a mostani migrációs hullámban érkezők a megkérdezettek döntő többsége (81 százalék) szerint inkább negatív gazdasági hatást gyakorolnak. A kutatásban részt vevők válaszai megoszlanak a tekintetben, hogy a migránsok kiszorítják-e a fogadó ország lakosait a helyi munkaerőpiacról. Hasonló a helyzet akkor is, amikor a migráció európai nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára gyakorolt hatásaira kérdeztek rá. Mindazonáltal a megkérdezettek 77 százaléka szerint a migráció nem jelent megoldást Európa népesedési problémáira. A válaszadók háromnegyede szerint a migránsokra fordított kiadások nem térülnek meg, így nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek 68 százaléka szerint e kiadásokat a tagállamoknak nem lenne szabad adóemelésből finanszírozniuk.
