Pesti Srácok

Szeptember 30-án zárul a névjegyzék

Szeptember 30-án zárul a névjegyzék
Budapest, 2016. augusztus 3. A kvótareferendum szavazólapjainak mintái a Nemzeti Választási Iroda fõvárosi székházában 2016. augusztus 3-án. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezen a napon jóváhagyta az októberi népszavazás szavazólapjainak mintáit, az egyik a magyarországi, a másik a levélben szavazásra készült. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A szavazóköri névjegyzék szeptember 30-án, pénteken 16 órakor zárul, ezt követően már nem lehet egyik szavazóköri névjegyzékbe sem bejelentkezni, sem átjelentkezni, és ekkor derül ki, hogy pontosan hány választópolgár szerepel a névjegyzékben és hány szavazat szükséges a népszavazás érvényességéhez.

Magyarország alaptörvénye alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy országos népszavazáson részt vegyen. Ugyancsak az alaptörvény rögzíti, hogy az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerint a központi névjegyzékbe a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárokat automatikusan fel kell venni, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok pedig csak kérelmükre, regisztráció útján kerülnek be a névjegyzékbe. A választások tisztaságának egyik alapfeltétele ugyanis, hogy csak azok a választópolgárok szavazhatnak, akik a névjegyzékben szerepelnek. A népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rögzíti: a népszavazás eredményének megállapításánál az alaptörvényben foglalt érvényességi feltétel vizsgálatakor a szavazás napján a központi névjegyzékben szereplő, a népszavazáson részt venni jogosult választópolgárok számát kell figyelembe venni. Vagyis a választásra jogosultak számánál nem kell azokat a külhoni magyar választópolgárokat figyelembe venni, akik nem regisztráltak.

PestiSracok facebook image

Ezek alapján tehát az országos népszavazás akkor érvényes, ha a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező "külhoni" regisztrált választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott. Az eredményes szavazás pedig azt jelenti, hogy az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.

Az október 2-i népszavazás névjegyzéke szeptember 30-án 16 órakor zárul, ekkor derül ki, hogy pontosan hány magyarországi és külhoni választópolgár szerepel a névjegyzékben, és hány érvényes voks szükséges az érvényes népszavazáshoz. A vasárnap reggeli adatok szerint 8 000 432 magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár van, és 274 727 olyan, aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, azaz levélben szavazhat. Ennek alapján az összes választópolgár száma 8 275 159.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok száma nem statikus adat, a névjegyzék lezárásáig még minden bizonnyal változni fog: törlik a névjegyzékből mások mellett azokat, akik a szavazás előtt meghalnak és azokat, akiket a bíróság jogerősen kizár a közügyek gyakorlásából. A névjegyzékbe ugyanakkor vissza kell venni mások mellett azokat, akiknek időközben megszűnik a közügyektől eltiltása, és fel kell venni azokat, akik betöltik a 18. életévüket, valamint azokat, akik magyar állampolgárságot szereznek és van magyarországi lakcímük.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők esetében sem tekinthető véglegesnek a szám: itt is törölni kell mások mellett azokat, akik időközben meghalnak, de akkor is törlik a választópolgárt, ha a szavazás előtt magyarországi lakóhelyet létesít (ekkor egyúttal felveszik a magyarországi lakcímmel rendelkezők névjegyzékébe). Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ugyan elutasította a választópolgár felvételét a központi névjegyzékbe, a választópolgár azonban bírósághoz fordult és az felülbírálta az NVI döntését, ilyenkor ugyanis fel kell venni a választópolgárt a névjegyzékbe.

Mindezek miatt csak a szavazás előtti pénteken 16 órakor zárják le a névjegyzéket, és ekkor állapítják meg, hány választópolgár jogosult részt venni a szavazáson.

Forrás: MTI

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.