kvótanépszavazás
Hét éve mondtak nemet a magyarok Brüsszel migrációs politikájára
Napra pontosan hét évvel ezelőtt, 2016. október 2-án a magyar választópolgárok országos népszavazáson mondhatták el véleményüket a Brüsszel által erőltetett kötelező kvótáról – idézte fel hétfői közleményében az Alapjogokért Központ. Mint hozzáteszik, ekkor a magyarok 98,36 százaléka utasította el az EU kötelező betelepítésének baloldali tervét.
A baloldal újra szembemegy a népakarattal
Megszokhattuk, hogy az ellenzéknek csak addig fontos a demokrácia, amíg az van, amit ők akarnak. Abban a pillanatban, amint a népszavazáson nem olyan eredmények jönnek ki, amit ők szeretnének, azonnal szembemennek a többség akaratával. Ezért kampányolnak a nemzeti konzultációk ellen, és ezért nem tetszik nekik a gyermekvédelmi népszavazás terve sem.
Mellár „migrációpárti” Tamás és a nem felejtő internet, 2. rész
Mellár Tamásnak mostanában valószínűleg nem a migráció a kedvenc témája, hiszen most már talán maga sem tudja, mit gondol róla, mellette van-e vagy ellene. Minap megírtuk, hogy hiába hazudta magát a Heti Válasz lelkes asszisztálásával a bevándorlás kérlelhetetlen ellenzőjének, az internet nem felejtette el a korábbi, bevándorláspárti Mellár Tamást sem. Sőt, újabb gyöngyszemek kerültek elő, amelyek nemcsak Mellár bevándorláspártiságára világítanak rá megint, hanem az is kiderül, hogy a Jobbikkal kokettáló „független” jelölt bizony az Európai Unió és Magyarország viszonyát is egyfajta főnök–beosztott kapcsolatban képzeli el.
"Csak a magyar nemzet és a nemzeti politizálás számít, nem a sípolók" - Orbán helyretette a rombolókat
A '48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén. Ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor és megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a március 15-e alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeumnál rendezett díszünnepségen. A kormányfő beszédében párhuzamot vonva a múlttal azt mondta, lázadás állapotában vannak Európa népei, ismét '48-as szelek fújnak a kontinensen. Kijelentette: Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell védenünk. A kormányfő Juhász Péterék füttyögésére is reagált beszédében.
Harakiri
Végleg lehullt a lepel a Jobbik politizálásáról. Sokáig azt a látszatott keltették, ha a Fidesz-KDNP eláll a letelepedési kötvény további alkalmazása mellől, akkor ők is megszavazzák az alkotmánymódosítást, amely kimondta volna Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető le. Nem mondtak igazat.
Kovács Zoltán: Minden tény a baloldal ellen szól, de minket támadnak aljasul és ostobán (PS-Interjú)
Az Európai Unió baloldali, migránspárti politikusai intézményesíteni szeretnék a bevándorlást, éppen ezért egyre hajmeresztőbb dolgokat állítanak Magyarországról, Orbán Viktorról és a magyar kormányról, miközben ők még a a saját választóikat sem kérdezték meg az ügyről - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Kovács Zoltán kormányszóvivő. Nyomatékosította, a baloldal akkor is hajtogatja állításait, ostobaságait, amikor minden tény ellenük szól. Kérdésünkre leszögezte, a legaljasabb és legostobább politikai érv, amikor a magyar és uniós baloldal, a hazai és külföldi baloldali sajtó szisztematikusan összemossa az 1956-os menekülteket a mai migránsokkal, és amikor velünk szemben vasfüggönyöznek. "Az a kerítés, ami 1956-ban elválasztott minket, az a demokrácia nélküliség és a jogszerűtlenség fenntartását szolgálta, a mostani kerítés, amit építettünk pedig a demokrácia, a saját értékeink, jogszerűség fenntartását szolgálja" - mondta Kovács Zoltán. Az érvénytelen kvótanépszavazás uniós jelentőségéről leszögezte, elképzelhetetlen, hogy Brüsszel 35-30 millió német egységes döntését figyelmen kívül tudná hagyni, márpedig arányosítva pontosan 25-30 millió némettel ér fel a 3,3 millió magyar akarata. "A magyar miniszterelnök menekültpolitikája nem hogy nem bukott meg, hanem éppen erősödött október 2-án" - fogalmazott Kovács Zoltán. A kormányszóvivővel a Népszabadságról is beszélgettünk.
"Még mindig nem gyógyult meg a 2004. december 5-én megbetegedett nemzet" - Interjú Kelemen Levente oklándi lelkésszel
Az október 2-i kvótanépszavazáson mulasztási bűnt követtek el azok, akik otthon maradtak - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Kelemen Levente oklándi unitárius lelkész, a Tiszteletbeli Székely cím adományozásának egyik elindítója. "A népszavazás eredményének az a tanulsága Székelyföldön és a határon túl, hogy még többet kell dolgozni, még többet kell tenni, és tovább kell gyógyítani a nemzetet. Mert a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az tudatosult bennünk, hogy a nemzet beteg, amely azóta persze sokat gyógyult, de még mindig nem épült fel" - nyomatékosította Kelemen Levente. Kiemelte, 2004-ért meg lehet bocsátani és meg is kell, de nem szabad elfelejteni, hogy mi történt akkor december 5-én. "A határon túli magyaroknak olyan magyarországi kormányra van szükségük, amelyik a székely zászlót ott tartja a Parlament épületén. Mi azokért imádkozunk, akik azt a zászlót kitették és ott tartják, akik a székely zászlót felvállalták és hagyják, hogy ott lobogjon" - szögezte le Kelemen Levente.
Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
