A baloldal újra szembemegy a népakarattal
Megszokhattuk, hogy az ellenzéknek csak addig fontos a demokrácia, amíg az van, amit ők akarnak. Abban a pillanatban, amint a népszavazáson nem olyan eredmények jönnek ki, amit ők szeretnének, azonnal szembemennek a többség akaratával. Ezért kampányolnak a nemzeti konzultációk ellen, és ezért nem tetszik nekik a gyermekvédelmi népszavazás terve sem.
A szociális népszavazáson ellenzéki pozícióból tudott profitálni a Fidesz–KDNP; akkor a baloldal még megpróbálta rábeszélni saját szimpatizánsait, hogy vegyenek részt a voksoláson. Később, amikor már kormányzati pozícióból kérdezte Orbán Viktor a magyarokat a migránskvótáról, a baloldal a távolmaradás mellett kampányolt. A magyarok többsége mindkét alkalommal a jobboldali álláspontot támogatta, a következő országgyűlési választásokon pedig kétharmados felhatalmazást adtak a Fidesz–KDNP-nek – írja a Magyar Nemzet.
Két alkalommal, 2008-ban és 2016-ban is népszavazás előzte meg a jobboldal későbbi kétharmados választási győzelmét. A Fidesz–KDNP által ellenzékből kezdeményezett, szociális népszavazásként ismert háromigenes voksoláson a tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj eltörlésében értettek egyet a magyar emberek. Az 50,5 százalékos részvétel mellett megtartott referendum után várható volt, hogy 2010-ben a magyarok az országgyűlési választásokon is támogatják a jobboldali pártszövetséget.
Emlékeztetőül: a három kérdésre több mint 3,3 millióan válaszoltak igennel. A kórházi napidíj eltörlésével 3 385 981 fő értett egyet, 3 321 313 szavazat érkezett a vizitdíj ellenében. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e azzal, hogy ne kelljen tandíjat fizetni a felsőoktatásban, 3 309 616-an voksoltak igennel. Ezek a szavazatszámok minden kérdés esetében több mint nyolcvankét százalékos eredményt hoztak, és a népszavazás érvényes is volt.
Az 1989-es négyigenes referendum után a 2008-as volt az első népszavazás, ahol a szavazóképes állampolgárok több mint fele elment voksolni. A nagy támogatottságnak és részvételnek két évvel később, 2010-ben komoly kihatása volt arra, hogy a Fidesz–KDNP pártlistájára 2,7 millióan szavaztak, az Országgyűlésben pedig kétharmados többséget szerzett az Orbán Viktor által vezetett pártszövetség. A migránskvóták elutasításáról kiírt, 2016-os népszavazást már kormánypártként kezdeményezte a Fidesz. Egyetlen kérdésben kérték ki a magyarok véleményét:
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
A referendumot megelőző kampányban a kormánypártok egyértelművé tették, hogy az eredménnyel Brüsszelnek üzenhetnek a magyarok. A 2015-ben kirobbant migrációs válságban a mostani helyzethez hasonlóan az Európai Unió és a Soros György támogatta NGO-k össztűz alá vették Orbán Viktort és kormányát, amiért kijelentették, hogy Magyarország nem akar befogadni tömegesen migránsokat.
Az EU vezető hatalmának, Németországnak a kancellárja, Angela Merkel egy évvel korábban szó szerint meghívta Európába a magukat szíriai háborús menekültként meghatározó, papírok nélkül érkező, főleg fiatal férfiakból álló tömeget. Az öreg kontinensre szakadt migrációs nyomás láttán a nyugati tagországok a zöldhatáron érkező illegális bevándorlók szétosztásán kezdtek gondolkodni, amelynek egyik lehetséges eszköze a tagállamokra vonatkozó kötelező migránskvóta kiszabása lett volna.
Az ellenzékbe szorult baloldal más taktikát választott, mint 2008-ban. A szociális népszavazásnál legmarkánsabban az akkor még létező SZDSZ kampányolt azzal, hogy nemmel kell voksolni a különböző díjak eltörlésére, 2016-ban már csak a Liberálisok nevű utód mikropárt vállalta fel a migránskvóta melletti kiállást. A baloldal jelentősebb pártjai a távolmaradásra buzdítottak, a problémát pedig megpróbálták tagadni. Nincs kötelező kvóta, nincs értelme a népszavazásnak – mondta annak idején Molnár Gyula, az MSZP akkori elnöke. A szocialisták mostani társelnöke, Kunhalmi Ágnes pedig álproblémának nevezte a migrációt.
Gyurcsány Ferencék már akkor is Magyarország az unióból történő kivezetésétől féltek. A DK alelnöke, Molnár Csaba szerint a népszavazásnak is az EU-ból való kilépés a célja. A Jobbik akkor még támogatta a Fidesz álláspontját: Vona Gábor akkori pártelnök kijelentette, hogy részt kell venni, és nemmel kell szavazni a voksoláson. Az egyelőre kérdéses, hogy a mostani referendum kapcsán az egykori nemzeti radikális párt kitart-e a kormány gyermekvédő álláspontja mellett; az erről szóló törvényt mindenesetre a baloldal többi pártjával ellentétben megszavazták.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook
