Tíz éve szivárgott ki az őszödi beszéd
Ma tíz éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök őszödi beszéd néven elhíresült szónoklata. A felvétel egy hónappal azután készült, hogy az MSZP megnyerte a 2006-os parlament választást. Gyurcsány Ferenc záróbeszédében elhangzott frázisok ma már a történelemkönyvek részei, ahogyan az utána kirobbant tüntetéssorozat. A rendőri túlkapások felelőse nincs, az akkor vezetők többségét a bíróság felmentette.
…elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon...; Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet...; Jöttek páran, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország...; böszmeség...; kurva ország...; hazudtunk reggel, éjjel meg este...; Kell még valamit mondanom, Ildikó?...
Az ismert kliséket Gyurcsány Ferenc mondta az MSZP zártkörű frakcióülésén 2006. május 26-án, egy hónappal a szocialista párt parlamenti választási győzelmét követően. A felvétel hónapokkal később, pontosan tíz éve 2006. szeptember 17.-én lett nyilvános. Először csak részletek jelentek meg a magyar sajtóban, később egy hosszabb, 25 perces rész is napvilágot látott, majd 10 nappal a kiszivárogtatás után került fel Gyurcsány Ferenc blogjára a nyilvánosság előtt addig nem ismert, egyórás őszödi bevezető beszéd leirata.
A hatalmas közfelháborodást kiváltó beszéd kiszivárogtatójára nem derült fény - írja a Magyar Idők. Képbe került ugyan Szili Katalin, Szekeres Imre és Baja Ferenc, de érintettségüket senkinek sem sikerült bizonyítani. A hírhedt Portik–Laborc-találkozók egyikén viszont Glemba Zoltán, a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti igazgatója tett egy érdekes megjegyzést. Eszerint Szilvásy György tanácsadói köre gondolhatta azt, hogy a nagy hatású beszédet ki kell menteni, mert még jól jöhet a választások idején. De ebből még nem következik feltétlenül az, hogy a Gyurcsány-kormány titokminisztere döntött a felvétel közreadásáról. Az egyetlen szereplő, akiről nagy bizonyossággal állítható, hogy köze volt az ügyhöz, a Bolíviában agyonlőtt Rózsa-Flores Eduardo.
Gyurcsány Ferenc kijelentései miatt már szeptember 17-én spontán tüntetések szerveződtek a fővárosban és több vidéki városban. Szeptember 18-án pedig, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a miniszerelnök nem kíván lemondani, elszabadultak az indulatok. A demonstrálók az MTV Szabadság téri székháza elé vonultak, majd benyomultak az épületbe. Azon az éjszakán 191 rendőr sérült meg, és később egy hatósági vizsgálóbizottság arra jutott, hogy a rendőröket szakszerűtlenül irányították, és a védőfelszerelésük hiányos volt. Az őszi tüntetések legvéresebb napja épp az 1956-os forradalom 50. évfordulójára esett, emlékeztet a Magyar Idők. Október 23-án a kormányellenes tüntetés résztvevőit a rendőrség a Fidesz és a KDNP ünnepi nagygyűlése felé terelte. Ezzel óriási káoszt okoztak a belvárosban. A brutális tömegoszlatás közben az azonosító jelzést nem viselő rendőrök többek között gumilövedékes fegyvereket is alkalmaztak, súlyos, maradandó sérüléseket okozva sok civilnek: volt, akinek a szemét lőtték ki, másoknak a csontját törték, és számosan voltak olyanok is, akiket a rendőrségi fogdán bántalmaztak vagy aláztak meg. A korabeli híradások szerint 167 tüntető és rendőr sérült meg, 33-an kórházba kerültek.
A lap feleleveníti azt is, hogy a 2006-os eseményeknek és az azt követő rendőri túlkapásoknak továbbra sincs igazi felelőse. Bár az kétségtelen, hogy sokan kaptak kártérítést, de a 2006-os események idején az Országos Rendőr-főkapitányság élén álló Bene László, valamint Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány és társaik ellen indult büntetőeljárásban tavaly a vádlottak többségét felmentették (Gergényi és Mittó Gábor alezredes pedig megrovást kapott). Igaz, ez még csak az elsőfokú ítélet, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezett és szigorúbb büntetés kiszabását kérte.
Forrás:
Magyar IdőkA fotó az MTV-székház ostromakor készült szeptember 19-én. Készítette: PestiSrácok.hu; Horváth Péter Gyula
