Pesti Srácok

68 százalék támogatja az alkotmánymódosítást

68 százalék támogatja az alkotmánymódosítást

A megkérdezettek 54 százaléka elégedett a népszavazás eredményével, és a választók 68 százaléka támogatja az alkotmány módosítását - olvasható a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásában, amelynek eredményeit szerdán közölték az MTI-vel.

Az október 3-4. között készült, úgynevezett "post election" felmérésben hozzáteszik, a megkérdezettek 29 százaléka elégedetlen, míg 15 százalékuk megosztott a kvótareferendum eredménye kapcsán.

A válaszadók nagy többsége, 71 százaléka szerint a referendum után az Európai Uniónak figyelembe kell vennie a magyar választók akaratát a kötelező kvótákkal kapcsolatban, míg 23 százalékuk szerint ezt nem kell megtennie. Azok körében, akik elmentek szavazni, 81 százalék gondolja úgy, hogy Brüsszelnek oda kell figyelnie a magyarok véleményére, 12 százalék szerint nem kell.

A referendum után a magyar választók 68 százaléka azt várja a kormánytól, hogy törvényben vagy az alkotmányban rögzítse a népszavazás során megfogalmazott választói akaratot, ezzel szemben 17 százalék szerint a kormánynak nem kell tennie semmit és 7 százalék szerint tudomásul kell vennie Brüsszel döntését és el kell fogadnia a kötelező kvótát - írták.

PestiSracok facebook image

Az eredmény törvényben, konkrétan alkotmányban rögzítését a Fidesz-szavazók 92 százaléka, a Jobbik választóinak 93 százaléka támogatja. Az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Lehet Más a Politika (LMP) és az Együtt szavazóinak többsége nem támogatja az eredmények törvényi kodifikációját (10-15 százaléka viszont támogatja). A centrum- és bizonytalan szavazók körében többségben vannak a támogatók (60 százalék, illetve 56 százalék).

A kötelező kvóták elfogadását a baloldali szavazók támogatják, a legtöbben az Együtt (40 százalék), az LMP (24 százalék) és a DK (15 százalék) körében, de ők minden párt szavazótáborában kisebbségben vannak.

A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a részvétel alakulását meghatározó mértékben befolyásolhatta a baloldali pártok és közszereplők által meghirdetett bojkott. A távolmaradás gondolata szinte kizárólag a magukat baloldalinak vallók, baloldali pártokra szavazók, azaz a kormánykritikus választók körében szerzett népszerűséget - tették hozzá. A bojkottot mint szavazói magatartást a megkérdezettek többsége - 79 százaléka - elutasítja, a teljes népesség körében 14 százalék támogatja.

A felmérés eredményei szerint elsősorban magukat baloldalinak valló szavazók adtak le érvénytelen szavazatot: a választáson megjelent baloldaliak 10 százaléka igennel szavazott, 25 százaléka érvénytelenül, a fennmaradó 60 százalék nemmel, 5 százalék pedig nem árulta el, hogyan voksolt.

A magukat jobboldalinak vallók körében szinte kizárólagos volt a nemmel szavazók aránya, és ugyanez mondható el a középen álló (magukat se bal-, se jobboldaliként nem azonosító) választókról, ezek 77 százaléka voksolt nemmel - áll a kutatásban.

MTI

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)