Pesti Srácok

Ezúttal az érzelmekre hatva bírálják az amerikaiak a magyar migrációs politikát

Ezúttal az érzelmekre hatva bírálják az amerikaiak a magyar migrációs politikát

Az Egyesült Államok budapesti nagykövete 1956-os tematikájú, saját nagykövetsége által szervezett kiállítást nyitott meg a Mai Manó Galériában csütörtök este. Bell párhuzamot vont a magyar forradalom menekültjei és a mai, európai migránsválság között, de leginkább az derült ki, hogy csak addig létezik a hasonlóság, amíg az ezt hirdetők nem kapnak egy-két kényelmetlen keresztkérdést.

1956-os magyar menekültekről lőtt sorozatok hatvan évvel ezelőttről, mind-mind az Associated Press (AP) munkatársainak fotói: magyarok összezsúfolódva osztrák menekülttáborokban, emeletes ágyakon, magyarok a reptéren nemzetiszínű szalaggal, amint Amerika felé veszik az irányt. Amerikai menekülttáborban a parancsnok magyar könyveket helyez el a társalgó polcán 1956. november 20-án: másnap érkezik az első adag magyar menekült Ausztriából. Hálaadás-napi pulykát vágnak fel, nagyon örülnek, új élet és így tovább. A kiállítás összességében finom utalás az amerikaiak részéről arra, hogy ők befogadták a magyar menekültek tízezreit, emberségesen bántak velük, bezzeg a magyarok most… Mindezt Colleen Bell beszéde is megerősítette, amikor párhuzamot vont az európai menekültválság és a bevándorlókat megbecsülő Amerika között.

PestiSracok facebook image

A Mandiner kérdésére, hogy miként lehet összehasonlítani a Magyarországról Amerikába menekülő ötvenhatosokat a ma Európa felé tartókkal, Bell elismerte, hogy teljesen más a történelmi háttér, ugyanakkor hasonlóságnak nevezte, hogy ma is vannak, akik kivégzés, erőszak, extrém körülmények elől menekülnek. Felidézte, hogy a képek azt mutatják, amikor az amerikaiak segítettek a magyaroknak, és befogadták őket, majd jelezte, hogy az Egyesült Államok most is 30 ezer menekültet fogadott be. A felvetésre, hogy Európában milliós nagyságrendű migráns jelent meg, csak felsorolta a közhelyeket a kihívásokkal teli, bonyolult helyzettől a közös megoldáson át a közös felelősségvállalásig.

Az interjú azon a ponton szakadt félbe, amikor megkérdezték Belltől, hogy miért csak a Közel-Keletről fogad be menekülteket az USA, Európából miért nem viszik őket magukhoz repülőgéppel, ahogy az ’56-os magyarokkal is tették. Ekkor a nagykövetség munkatársai szóltak közbe, hogy az amerikai jogszabályok nem engednék, amit 1956-ban még engedtek, ráadásul a nagykövetnek is hirtelen más dolga akadt az interjú helyett.

Így végül nem derült ki, pontosan mik is a hasonlóságok az 1956-os és a mostani menekültválság között.

(Az eredeti cikk és benne az interjú a mandiner.hu oldalon olvasható.)

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.