Pesti Srácok

Ezúttal az érzelmekre hatva bírálják az amerikaiak a magyar migrációs politikát

Ezúttal az érzelmekre hatva bírálják az amerikaiak a magyar migrációs politikát

Az Egyesült Államok budapesti nagykövete 1956-os tematikájú, saját nagykövetsége által szervezett kiállítást nyitott meg a Mai Manó Galériában csütörtök este. Bell párhuzamot vont a magyar forradalom menekültjei és a mai, európai migránsválság között, de leginkább az derült ki, hogy csak addig létezik a hasonlóság, amíg az ezt hirdetők nem kapnak egy-két kényelmetlen keresztkérdést.

1956-os magyar menekültekről lőtt sorozatok hatvan évvel ezelőttről, mind-mind az Associated Press (AP) munkatársainak fotói: magyarok összezsúfolódva osztrák menekülttáborokban, emeletes ágyakon, magyarok a reptéren nemzetiszínű szalaggal, amint Amerika felé veszik az irányt. Amerikai menekülttáborban a parancsnok magyar könyveket helyez el a társalgó polcán 1956. november 20-án: másnap érkezik az első adag magyar menekült Ausztriából. Hálaadás-napi pulykát vágnak fel, nagyon örülnek, új élet és így tovább. A kiállítás összességében finom utalás az amerikaiak részéről arra, hogy ők befogadták a magyar menekültek tízezreit, emberségesen bántak velük, bezzeg a magyarok most… Mindezt Colleen Bell beszéde is megerősítette, amikor párhuzamot vont az európai menekültválság és a bevándorlókat megbecsülő Amerika között.

PestiSracok facebook image

A Mandiner kérdésére, hogy miként lehet összehasonlítani a Magyarországról Amerikába menekülő ötvenhatosokat a ma Európa felé tartókkal, Bell elismerte, hogy teljesen más a történelmi háttér, ugyanakkor hasonlóságnak nevezte, hogy ma is vannak, akik kivégzés, erőszak, extrém körülmények elől menekülnek. Felidézte, hogy a képek azt mutatják, amikor az amerikaiak segítettek a magyaroknak, és befogadták őket, majd jelezte, hogy az Egyesült Államok most is 30 ezer menekültet fogadott be. A felvetésre, hogy Európában milliós nagyságrendű migráns jelent meg, csak felsorolta a közhelyeket a kihívásokkal teli, bonyolult helyzettől a közös megoldáson át a közös felelősségvállalásig.

Az interjú azon a ponton szakadt félbe, amikor megkérdezték Belltől, hogy miért csak a Közel-Keletről fogad be menekülteket az USA, Európából miért nem viszik őket magukhoz repülőgéppel, ahogy az ’56-os magyarokkal is tették. Ekkor a nagykövetség munkatársai szóltak közbe, hogy az amerikai jogszabályok nem engednék, amit 1956-ban még engedtek, ráadásul a nagykövetnek is hirtelen más dolga akadt az interjú helyett.

Így végül nem derült ki, pontosan mik is a hasonlóságok az 1956-os és a mostani menekültválság között.

(Az eredeti cikk és benne az interjú a mandiner.hu oldalon olvasható.)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)