Pesti Srácok

Ezúttal az érzelmekre hatva bírálják az amerikaiak a magyar migrációs politikát

Ezúttal az érzelmekre hatva bírálják az amerikaiak a magyar migrációs politikát

Az Egyesült Államok budapesti nagykövete 1956-os tematikájú, saját nagykövetsége által szervezett kiállítást nyitott meg a Mai Manó Galériában csütörtök este. Bell párhuzamot vont a magyar forradalom menekültjei és a mai, európai migránsválság között, de leginkább az derült ki, hogy csak addig létezik a hasonlóság, amíg az ezt hirdetők nem kapnak egy-két kényelmetlen keresztkérdést.

1956-os magyar menekültekről lőtt sorozatok hatvan évvel ezelőttről, mind-mind az Associated Press (AP) munkatársainak fotói: magyarok összezsúfolódva osztrák menekülttáborokban, emeletes ágyakon, magyarok a reptéren nemzetiszínű szalaggal, amint Amerika felé veszik az irányt. Amerikai menekülttáborban a parancsnok magyar könyveket helyez el a társalgó polcán 1956. november 20-án: másnap érkezik az első adag magyar menekült Ausztriából. Hálaadás-napi pulykát vágnak fel, nagyon örülnek, új élet és így tovább. A kiállítás összességében finom utalás az amerikaiak részéről arra, hogy ők befogadták a magyar menekültek tízezreit, emberségesen bántak velük, bezzeg a magyarok most… Mindezt Colleen Bell beszéde is megerősítette, amikor párhuzamot vont az európai menekültválság és a bevándorlókat megbecsülő Amerika között.

PestiSracok facebook image

A Mandiner kérdésére, hogy miként lehet összehasonlítani a Magyarországról Amerikába menekülő ötvenhatosokat a ma Európa felé tartókkal, Bell elismerte, hogy teljesen más a történelmi háttér, ugyanakkor hasonlóságnak nevezte, hogy ma is vannak, akik kivégzés, erőszak, extrém körülmények elől menekülnek. Felidézte, hogy a képek azt mutatják, amikor az amerikaiak segítettek a magyaroknak, és befogadták őket, majd jelezte, hogy az Egyesült Államok most is 30 ezer menekültet fogadott be. A felvetésre, hogy Európában milliós nagyságrendű migráns jelent meg, csak felsorolta a közhelyeket a kihívásokkal teli, bonyolult helyzettől a közös megoldáson át a közös felelősségvállalásig.

Az interjú azon a ponton szakadt félbe, amikor megkérdezték Belltől, hogy miért csak a Közel-Keletről fogad be menekülteket az USA, Európából miért nem viszik őket magukhoz repülőgéppel, ahogy az ’56-os magyarokkal is tették. Ekkor a nagykövetség munkatársai szóltak közbe, hogy az amerikai jogszabályok nem engednék, amit 1956-ban még engedtek, ráadásul a nagykövetnek is hirtelen más dolga akadt az interjú helyett.

Így végül nem derült ki, pontosan mik is a hasonlóságok az 1956-os és a mostani menekültválság között.

(Az eredeti cikk és benne az interjú a mandiner.hu oldalon olvasható.)

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.