Pesti Srácok

Fotókiállítás nyílt a forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából a NATO központjában

Fotókiállítás nyílt a forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából a NATO központjában

Fényképkiállítás nyílt az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából hétfőn a NATO brüsszeli központjában.

A megnyitón mások mellett Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára is felszólalt, és arról beszélt, hogy a "demokráciapárti felkelés a szabadság és a béke új hajnalához vezethetett volna Magyarországon", a szovjet tankok azonban letörték a forradalmat.

"Hétköznapi emberek ezrei váltak szabadságharcossá Budapesten", miután a hatóságok tüzet nyitottak a sajtószabadságot, szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását követelő békés tüntetőkre 1956 őszén - hangoztatta a főtitkár, majd hozzátette, a szülei annak idején önkéntesként dolgoztak a magyar menekülteket segítő egyik szervezetnél az osztrák-magyar határon.

Beszédében Stoltenberg kiemelte, évtizedekkel később a rendszerváltás megmutatta, hogy a "szabadság erősebb az elnyomásnál, a demokrácia pedig a diktatúránál".

PestiSracok facebook image

Elmondta továbbá, hogy "a NATO a demokrácia, az egyéni szabadságjogok, valamint a jogállamiság alapelveire épült, ugyanazokra az értékekre, amelyekért a magyarok harcoltak 1956-ban".

Sztáray Péter magyar NATO-nagykövet úgy vélekedett, hogy az 1956-os események generációk gondolkodásmódját változtatták meg Közép- és Kelet-Európában, az emberek ettől kezdve elhitték, hogy igenis lehetséges véget vetni a diktatúrának és szuverén jövőt építeni.

A rendezvényen felszólalt Dr. Horváth János professzor, a forradalmi eseményeket átélt volt parlamenti képviselő, és a NATO-főtitkár apja, Thorvald Stoltenberg is, aki 1956-ban és azt követően segítséget nyújtott számos magyar menekültnek.

A fotókiállítás október 24. és november 4. között tekinthető meg a NATO-központban.

MTI, fotó: Yahoo

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.