Pesti Srácok

Független svájci lap aggódik a magyar sajtószabadságért

Független svájci lap aggódik a magyar sajtószabadságért

A Népszabadság megjelenésének felfüggesztésével kapcsolatban közölt jegyzetet szerdán a svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ). A lap kritikátlanul visszhangozza azokat a magyar sajtóban megjelent közléseket, melyek szerint a korrupciós ügyek leleplezése miatti bosszú áll a Népszabadság felfüggesztése mögött, noha hónapok óta tudható volt a lap kritikus anyagi helyzete.

A „legfontosabb magyar kormánykritikus lap” bezárása jelzi, hogy a régióban mennyire politikai és gazdasági nyomás alatt áll a szabad sajtó – áll az NZZ online véleménycikkében. A szerző szerint ugyan számos nyitott kérdés van, azonban a politikai indokok kézenfekvők. Szerinte a miniszterelnök környezetében történt korrupciós ügyek leleplezése miatt haragította magára a lap a kormányt. A cikkíró úgy véli, hogy az eset példája annak, hogy a média válsága miképpen kedvez a politikai befolyásnak, nem csak a keleti uniós tagállamokban, de ott különösképpen.

Zürichben még hisznek a nyugati sajtókonszernek függetlenségében

PestiSracok facebook image

Új adók és egy „hazafiasabb” médiaszektor kialakulását elősegíteni hivatott szabályozások, amelyeket például Magyarországon és Lengyelországban vezettek be, felgyorsítják a nyugat-európai médiakonszerneknek a 2008-as pénzügyi világválság óta tartó kivonulását a régióból – véli a szerző. „Ugyanolyan logikus, mint amilyen végzetes” – folytatódik a cikk –, hogy ilyen körülmények között a külföldi befektetők kevéssé fektetnek be a szabad sajtó demokráciapolitikai szerepébe.

Így a „politikailag kényelmetlen” médiumok elvesztik azt a függetlenségüket, amelyet a külföldi tulajdonosok egy bizonyos fokig kínálnak nekik. A szerző megállapítása szerint a keleti uniós országok egyre autoriterebb módon viselkedő politikusai egyre inkább elveszik a levegőt a kritikus újságírástól és a demokratikus véleményalkotástól – olvasható a svájci lap véleménycikkében.

MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)