Pesti Srácok

Lezsák Sándor szerint 1956. október 23. a magyarság csúcsteljesítménye

Lezsák Sándor szerint 1956. október 23. a magyarság csúcsteljesítménye

A magyarság napja, egy világraszóló teljesítmény napja, a forradalmat idéző ünnepnap 1956. október 23. - hangoztatta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szombaton Lakiteleken, az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Lezsák Sándor szerint a magyarság rendkívüli történelmi teljesítménye volt, hogy Trianon után tíz évvel újrarendezte és megerősítette az országot. Óriási belső erőfeszítés eredménye volt a második világháború utáni újjáépítés is, de 1956. október 23-a és az azt követő esztendők igazi történelmi csúcsteljesítménynek számítanak - emelte ki. A megtorlás, a vér, a kínvallatások, az iszonyat, a tönkretett sorsok és életek adtak újabb és újabb erőt, hogy a mártírok véréből új élet sarjadjon - emlékezett az Országgyűlés alelnöke. Hangsúlyozta: az évforduló figyelmeztet és emlékezetet, hogy az 1956-os vérrel áztatott forradalom és szabadságharc drámával és iszonyattal, de egyben nagyon sok jókedvvel, bizalommal is teli. Lezsák Sándor megfogalmazása szerint magyar az, aki a tatárjárást nemzetgyilkossági kísérletnek, pusztításnak éli meg. Magyar az, aki a mohácsi csatavesztést csatavesztésnek, a nándorfehérvári diadalt pedig diadalnak tudja. Magyar az, aki a Rákóczi szabadságharcot szabadságharcnak és a márciusi ifjak 1848-as forradalmát forradalomnak és szabadságharcnak tudja. Magyar az, akinek fáj és elfogadhatatlan Trianon, a Kárpát-medence szétdarabolása, és aki meghajtja a fejét az első és második világháborús hősi halottak előtt. És végül magyar az, akiben ott él az 1956-os forradalom és szabadságharc a mártírjaival, hiszen 1990 előtt 1956 egy jeltelen sírhalom volt csupán - tette hozzá.

Minden év október 22-én, a lakiteleki '56-os kopjafánál tartott megemlékezésen adják át a Kátay Zoltán tanulmányi ösztöndíjat. A 250 ezer forint összegű, fiatal történészeknek, kutatóknak megítélt támogatást az idén Nagy Dóra politológus kapta. Az erdélyi származású Kátay Zoltán 1956-ban a forradalmárok között harcolt, a szabadságharc leverése után Svédországba menekült. A Magyar Demokrata Fórum tagja lett, ahová levélben kérte felvételét, és az volt a kérése, hogy Lezsák Sándor október 23-án állítsa ki a tagkönyvét. Életének utolsó szakaszát az ausztriai Oberwart (Felsőőr) településen töltötte, halála után vagyonát a Lakitelek Népfőiskola Alapítványra hagyta. A kurátorok úgy döntöttek, a Kátay-hagyatékból ösztöndíjat alapítanak, amelyből minden évben egy fiatal tanulmányait támogatják.

PestiSracok facebook image

A népfőiskola alapítója, Lezsák Sándor szerint a fiatal történészek és kutatók támogatása hozzájárul ahhoz, hogy a jövő nemzedéke jobban megismerje, mi is történt a Kárpát-medencében, a XX. században.

Forrás: MTI

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.