Pesti Srácok

Lezsák Sándor szerint 1956. október 23. a magyarság csúcsteljesítménye

Lezsák Sándor szerint 1956. október 23. a magyarság csúcsteljesítménye

A magyarság napja, egy világraszóló teljesítmény napja, a forradalmat idéző ünnepnap 1956. október 23. - hangoztatta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szombaton Lakiteleken, az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Lezsák Sándor szerint a magyarság rendkívüli történelmi teljesítménye volt, hogy Trianon után tíz évvel újrarendezte és megerősítette az országot. Óriási belső erőfeszítés eredménye volt a második világháború utáni újjáépítés is, de 1956. október 23-a és az azt követő esztendők igazi történelmi csúcsteljesítménynek számítanak - emelte ki. A megtorlás, a vér, a kínvallatások, az iszonyat, a tönkretett sorsok és életek adtak újabb és újabb erőt, hogy a mártírok véréből új élet sarjadjon - emlékezett az Országgyűlés alelnöke. Hangsúlyozta: az évforduló figyelmeztet és emlékezetet, hogy az 1956-os vérrel áztatott forradalom és szabadságharc drámával és iszonyattal, de egyben nagyon sok jókedvvel, bizalommal is teli. Lezsák Sándor megfogalmazása szerint magyar az, aki a tatárjárást nemzetgyilkossági kísérletnek, pusztításnak éli meg. Magyar az, aki a mohácsi csatavesztést csatavesztésnek, a nándorfehérvári diadalt pedig diadalnak tudja. Magyar az, aki a Rákóczi szabadságharcot szabadságharcnak és a márciusi ifjak 1848-as forradalmát forradalomnak és szabadságharcnak tudja. Magyar az, akinek fáj és elfogadhatatlan Trianon, a Kárpát-medence szétdarabolása, és aki meghajtja a fejét az első és második világháborús hősi halottak előtt. És végül magyar az, akiben ott él az 1956-os forradalom és szabadságharc a mártírjaival, hiszen 1990 előtt 1956 egy jeltelen sírhalom volt csupán - tette hozzá.

Minden év október 22-én, a lakiteleki '56-os kopjafánál tartott megemlékezésen adják át a Kátay Zoltán tanulmányi ösztöndíjat. A 250 ezer forint összegű, fiatal történészeknek, kutatóknak megítélt támogatást az idén Nagy Dóra politológus kapta. Az erdélyi származású Kátay Zoltán 1956-ban a forradalmárok között harcolt, a szabadságharc leverése után Svédországba menekült. A Magyar Demokrata Fórum tagja lett, ahová levélben kérte felvételét, és az volt a kérése, hogy Lezsák Sándor október 23-án állítsa ki a tagkönyvét. Életének utolsó szakaszát az ausztriai Oberwart (Felsőőr) településen töltötte, halála után vagyonát a Lakitelek Népfőiskola Alapítványra hagyta. A kurátorok úgy döntöttek, a Kátay-hagyatékból ösztöndíjat alapítanak, amelyből minden évben egy fiatal tanulmányait támogatják.

PestiSracok facebook image

A népfőiskola alapítója, Lezsák Sándor szerint a fiatal történészek és kutatók támogatása hozzájárul ahhoz, hogy a jövő nemzedéke jobban megismerje, mi is történt a Kárpát-medencében, a XX. században.

Forrás: MTI

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!