Pesti Srácok

Magyar Időket égetnek a Kossuth téren

Magyar Időket égetnek a Kossuth téren

A Népszabadság szerkesztősége együtt vonult ma 18 órakor a Kossuth térre, civilek által szervezett szimpátia tüntetésre. A Facebookon posztolt fotók tanúsága szerint néhányan már a Magyar Idők konzervatív lap példányait égetik, a térre "meglepően sokan" érkeztek.

Bár többen a "magyar sajtószabadság halálának" nevezték a Népszabadság kiadásának felfüggesztését és a Fideszt vádolják a döntés miatt, a párt a történteket nem politikai, hanem ésszerű gazdasági döntésnek tekinti, hiszen a kiadó tájékoztatása szerint a lap 5 milliárd forintos veszteséget termelt. Mint írják:

A Kossuth téren összegyűlt mintegy ezer ember közül néhányan a Magyar Idők lapszámait égették el a "szimpátiatüntetésen".

PestiSracok facebook image

Nullszaldós üzleti terv esetén folytathatnák a munkát a Népszabadság munkatársai - közölte a lap munkatársaival az új tulajdonos. Az atv.hu azt írja: gyakorlatilag lehetetlen feltételt szabott a kiadó a napilap számára.

Fotó:Facebook

kepkivagas

A szerkesztőség tagjai holnap mégis munkába mennek - hirdetik a közösségi portálon, ahol kiemelték: "Terveink szerint nem helikopterrel megyünk."

A Népszabadság 1956 november 2. óta működött, 2011-ben még Magyarország egyik legnagyobb példányszámú politikai napilapjának számított. A rendszerváltásig a Magyar Szocialista Munkáspárt központi lapjaként működött (a Szabad Nép folytatásaként indult). A Magyar Szocialista Párthoz kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a pártnak a lapban. A Népszabadság példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal csökkent, és a lap 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt.

PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)