Pesti Srácok

A németek lassan felismerik, terroristák lehetnek a menekültjeik között

A németek lassan felismerik, terroristák lehetnek a menekültjeik között

Az iszlamista indíttatású robbantásos merénylet előkészítésének gyanújával Németországban előzetes letartóztatásba helyezett szíriai menekült, Dzsaber al-Bakr esete rámutat, tényleges a kockázata annak, hogy szélsőségesek keveredhettek a menekültek közé - írta elemzésében a Spiegel Online német hírportál. A hatóságok tehetetlenségét mutatja, hogy a tapasztalatok szerint a német rendőrség csak akkor tudja kiszűrni a menedékkérők közül a terroristákat, ha azok már benne vannak a rendszerben, vagyis ha már feltűntek a titkosszolgálatoknak, vagy kapcsolatba hozhatók más szélsőségesekkel. Ha valaki ügyesen hazudik a menedékkérelmi meghallgatáson, könnyen átcsúszik a szűrőn.

A hétfőn Lipcsében elfogott Dzsaber al-Bakr merényletet akart elkövetni a neki védelmet nyújtó ország ellen, és ugyan még nem ismert, hogy miként radikalizálódott és az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet küldte-e Németországba, de a hatóságok szerint tervezett támadása mindenképpen az IÁ "kontextusában" vizsgálandó - emelte ki a hírportál szerzője, rámutatva, az ügy ismét rávilágít arra, hogy a Németországba vagy Európába érkezett százezrek között "potenciális terroristák" is vannak.

Voltak már felettébb gyanús esetek

Erre számos példa akad - tett hozzá, felidézve, hogy nemrégiben egy Schlswig-Holstein tartományi menekültszálláson feltételezett IÁ-tagokat vettek őrizetbe, a júliusi ansbachi merénylet elkövetője Németországban nyújtott be menedékkérelmet, menekültként érkezett a júliusi würzburgi terrortámadás elkövetője, és a tavaly novemberi párizsi merényletsorozat elkövetői közül is többen a menedékkérők között, a balkáni útvonalon jutottak be Európába.

PestiSracok facebook image

Mindennek következtében a nemzetbiztonsági szerveknek felül kellett vizsgálniuk azon megítélésüket, hogy az IÁ nem használja a menekültútvonalakat terroristák becsempészésére. Németországban így ismét előkerült az a vita, hogy miként lehet megakadályozni, hogy a terrorkockázat tovább növekedjék a menekültek tömeges beáramlása révén. A jobboldali bajor CSU például sürgeti, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok jobban világítsák át a menedékkérőket, vagy pedig tegyék teljes körűvé a biztonsági átvilágítást a menedékjogi eljárásban. A CSU ezzel felhívja a figyelmet egy hiányosságra, arra, hogy 2015-ben sokan számos különböző személyazonossággal regisztrálták magukat, amint haladtak előre Európa felé. Ez pedig nem lett volna lehetséges, ha a titkosszolgálatok megfelelően működnek együtt hazai nemzetközi szinten egyaránt.

Láthatatlanok a rendszer számára a terroristák

Azonban még ha teljes körűen át is világítanak valakit, nem biztos, hogy ki tudják szűrni a szélsőségeseket vagy a kockázatot jelentő személyeket. Ezt a problémát jelzi, hogy Dzsaber al-Bakr is érvényes útlevéllel érkezett Németországba. A német hatóságok tehát a beutazó menedékkérők közül csak akkor tudják kiszűrni a szélsőségeseket, ha azok már benne vannak a rendszerben, vagyis ha már feltűntek a titkosszolgálatoknak, vagy kapcsolatba hozhatók más szélsőségesekkel.

A szélsőséges beállítottságot a menekültügyi eljárás során is ki lehet szűrni, például a szíriai menedékkérőknek 2015-ben írásban kellett megindokolniuk menedékkérelmük okát, majd egy meghallgatáson is részt kellett venniük. Aki viszont "ügyesen hazudik" azzal kapcsolatban, hogy melyik oldalon harcolt, átmegy a rendszeren - emelte ki a Spiegel Online

A szövetségi bűnügyi hivatalhoz (BKA) eddig 445 menekültről jutott el információ arról, hogy terrorista szervezeteket támogathatnak. A legtöbb esetben nem bizonyult megalapozottnak a gyanú. Azonban a BKA 80 esetben eljárást indított, ami négyszeres növekedés az év elejéhez képest.

A terror nem a menekülthullámmal érkezett

Mindennek alapján megállapítható, hogy magukat menekültnek kiadó személyek is hozzájárulnak a terrorfenyegetettséghez Németországban. De nem csak ők, jelenleg 500 iszlamista, kockázatot jelentő személyt tartanak számon az országban, akik terrorcselekményt követhetnek el. A terror viszont nem a menekülthullámmal érkezett Európába. Például a Charlie Hebdo francia szatirikus lap párizsi szerkesztősége elleni támadást vagy a koppenhágai merényletet az adott országban nevelkedett terroristák követték el.

Az iszalmista terrorszervezetek tehát egyáltalán nem szorulnának rá arra, hogy a menekültek útvonalain csempésszenek be merénylőket, de amint Dzsaber al-Bakr esete jelzi, ez is egy lehetőség. Lehetőség arra is, hogy lejárassák, hiteltelenítsék a menekülteket. Azonban mindazok számára, akik úgy érzik, a fejlemények alátámasztják általánosító ítéleteiket, érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy szíriaiak voltak azok a férfiak is, akiknek köszönhetően el lehetett fogni Dzsaber al-Bakrt - írta a Spiegel Online.

Forrás: MTI/SpiegelOnlineFotó: nbcnews.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.