Pesti Srácok

Szexuális zaklatással vádolják Trumpot

Szexuális zaklatással vádolják Trumpot

Két nő azzal vádolja Donald Trumpot, hogy szexuálisan zaklatta őket - közölte szerdai számában a The New York Times. A republikánus elnökjelölt tagadja a vádakat.

A most 74 éves Jessica Leeds azt mondta az amerikai napilapnak, hogy harminc évvel ezelőtt egy repülőn futott össze a mostani elnökjelölttel, aki elkezdte fogdosni a melleit, és megpróbált a szoknyája alá nyúlni. "Olyan volt, mint egy polip. Mindenhol a kezét éreztem" - nyilatkozott Leeds a The New York Timesnak.

Az ohiói Rachel Crooks pedig 22 éves volt, amikor 2005-ben a milliárdos ingatlanmágnás irodaépületében, a Trump Towerben találkozott Trumppal, aki a nőt akarata ellenére szájon csókolta.

PestiSracok facebook image

Donald Trump a cikkre reagálva azt mondta: az egészből semmi nem igaz. Ügyvédei levelet írtak a lapnak, melyben a "rágalmazó" cikk visszavonását és bocsánatkérést követelnek. Trump szóvivője veszélyesnek nevezte, hogy a The New York Times "teljesen alaptalan, összehangolt karaktergyilkosságot indít" az elnökjelölt ellen.

"A szexuális bűncselekményeket relativizálja, hogy a lap évtizedekre visszanyúl csak azért, hogy lejárassa Trumpot. Ez új mélypont abban, hogy a sajtó meddig hajlandó elmenni, hogy eldöntse a választást" - hangsúlyozta Jason Miller.

Szintén szerdán jelent meg a floridai The Palm Beach Postban Mindy McGillivray története, aki azt állítja, hogy Trump a falhoz szorította, akarata ellenére megfogdosta és megcsókolta, amikor 13 éve a milliárdos birtokán találkoztak.

Múlt pénteken került nyilvánosságra az a felvétel, amely minden eddiginél nagyobb csapást mért Trump elnöki ambícióira. Egy tévéfelvétel előtt, már bemikrofonozva arról beszélt, hogy szabadon fogdoshatja a nőket pusztán azért, mert híres. Trump bocsánatot kért, de egyúttal figyelemelterelő fogásnak minősítette a felvétel közzétételét a kampányban. Majd vasárnap, az elnökjelölti vitában azt mondta: sosem tett olyasmit, mint amiről a felvételen beszélt. A felvétel nyilvánosságra kerülése után, a múlt hét végén Trump elővette azokat a régebbi ügyeket, melyekben a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clinton férjét, Bill Clinton korábbi elnököt vádolták meg nők zaklatással.

MTI

Fotó: AP

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.