Pesti Srácok

Az Amnesty International bírálja a civil szervezeteket külföldi ügynököknek minősítő orosz törvényt

Az Amnesty International bírálja a civil szervezeteket külföldi ügynököknek minősítő orosz törvényt

Az orosz civil társadalomra nézve "pusztító" hatásúnak minősítette pénteken az Amnesty International (AI) a Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2012-ben aláírt törvényt, amelynek értelmében eddig közel 150 civil szervezetet minősítettek "külföldi ügynöknek”.

- állapította meg a londoni székhelyű emberi jogi szervezet Moszkvában bemutatott jelentésében.

A törvény kötelez minden, külföldi finanszírozásban részesülő, "politikai tevékenységet" folyató nem kormányszervezetet, hogy "külföldi ügynökként" kérje a bejegyzését, és minden nyilvános közleményében vagy tevékenységében ilyen minőségében tüntesse fel magát.

PestiSracok facebook image

Az AI szerint a törvény elfogadása óta 148 civil szervezetet kényszerített az arra igazságszolgáltatás, hogy "külföldi ügynökként" jegyeztesse be magát. Az érintett szervezetek között voltak emberi jogi, választók jogait védelmező, környezetvédő, sőt még AIDS-ellenes harcot támogató csoportok is.

- hangsúlyozta az IA.

"A drákói törvény miatt több mint száz civil szervezetnek csökkent a finanszírozása, besározódott a hírneve, és megfélemlítették az alkalmazottait", 27 szervezetet közülük pedig egyszerűen bezártak - közölte a nemzetközi jogvédő szervezet.

- jegyezte meg az AI.

A hatóságok november elején "lakbérhátralékra" hivatkozva bezáratták az AI moszkvai irodáját.

A külföldi ügynökökről szóló törvényt 2015-ben egy újabb jogszabály egészítette ki, amely lehetővé teszi a szervezetek számára az országban "nem kívánatosnak" minősített tevékenységeik betiltását.

MTI fotó: 007.com

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!