Pesti Srácok

Embertelen, megalázó – A német bíróság ítéletében bírálta hazánk menekültügyi rendszerét

Embertelen, megalázó – A német bíróság ítéletében bírálta hazánk menekültügyi rendszerét

Bár Németország maga akarta visszatoloncoltatni Magyarországra az egyik illegális bevándorlót, amelyet hazánk el is fogadott, a migráns beperelte a német államot, és a bíróság a pártjára állt. Ítéletük szerint nem adható ki a koszovói menedékkérő, mivel a magyar menekültügyi rendszert 2016 novemberében is olyan "jelentős hiányosságok" jellemzik, amelyek miatt a felperest "embertelen vagy megalázó bánásmód" veszélye fenyegetné.

A németországi Alsó-Szászország tartomány másodfokú közigazgatási bírósága "rendszerszintű hiányosságokra" hivatkozva tiltotta meg a szóban forgó koszovói menedékkérő Magyarországnak történő átadását. A testület keddi közleménye szerint a november 15-én hozott ítélettel egy egyedülálló koszovói férfi ügyében döntöttek, aki 2013-ban Magyarországon keresztül érkezett Németországba, és menedékjog iránti kérelmet nyújtott be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF).

PestiSracok facebook image

A magyar hatóságok vállalták, hogy az úgynevezett dublini mechanizmus keretében átveszik a kérelmezőt és lefolytatják a menekültügyi eljárást, ezért a BAMF elutasította a kérelmet, és elrendelte a kérelmező kitoloncolását Magyarországra. A koszovói férfi bírósághoz fordult, és az első fokon eljáró hannoveri közigazgatási bíróság tavaly márciusban a magyarországi menekültügyi eljárás rendszerszintű hiányosságaira hivatkozva érvénytelenítette a BAMF döntését.

A BAMF az ítélet felülvizsgálatát kérte, de a másodfokú bíróság elutasította a keresetet és helybenhagyta az ítéletet. Közleménye szerint a magyar menekültügyi rendszert 2016 novemberében is olyan "jelentős hiányosságok" jellemzik, amelyek miatt a felperest "embertelen vagy megalázó bánásmód" veszélye fenyegetné, ha átadnák Magyarországnak.

A többi között hozzátették, a felperest az a veszély is fenyegetné, hogy az őrizetbe vétel lehetséges okainak ellenőrzése nélkül őrizetbe veszik, és nem lehet kizárni, hogy menedékjogi kérelme tartalmi vizsgálata nélkül kitoloncolják Szerbiába, ahol "nem létezik" a menekülés okainak tartalmi vizsgálatát garantáló menekültügyi eljárás.

Forrás: MTI; fotó: neweurope.com

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.