Irak stabilitása Európa biztonságának a záloga

Európa biztonsága szempontjából Irak stabilitása az egyik legfontosabb kérdés. Irak sorsdöntő harcot folytat az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen, melynek megsemmisítése nélkül nem lehet biztonságról beszélni a világ egyetlen pontján sem, és nem lesz megoldás a bevándorlási válságra sem - mondta a külgazdasági és külügyminiszter iraki kollégájával közösen tartott keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Szijjártó Péter és Ibráhim al-Dzsaafari, miután egyezményt írt alá a kettős adóztatás kizárásáról, arról beszélt: szorosabbra kellene fűzni az Európai Unió és Irak közötti együttműködést a térség és Európa békéje, biztonsága érdekében. Szijjártó Péter arra figyelmeztetett, hogy ha nem tudnak stabilitást elérni Irakban, nagyon gyorsan legyőzni az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, akkor az Európai Unió újabb drámai kihívásokkal - újabb migrációs hullámmal és terrorveszéllyel - kell, hogy szembenézzen. A miniszter szerint az Iszlám Állam a globális biztonság alapvető ellensége és veszélyeztetője. Ibráhim al-Dzsaafari arra hívta fel a figyelmet, hogy a térségben nem országok, vagy vallások közötti háború dúl, mert az Iszlám Állam minden embert és minden vallást fenyeget, szerinte az egész emberiséget támadja. Szijjártó Péter szerint az egész világnak Irak mellé kell állnia, hogy le tudják győzni az Iszlám Államot, hogy béke és biztonság jöjjön létre térség, és hogy a felszabadított területek stabilizálódhassanak. Közölte, Magyarország szorgalmazza az Európai Unió és Irak közötti együttműködés szorosabbra fűzését, részben a humanitárius támogatásokat növelésével. Utalt arra, hogy jelenleg Irakban 10 millióan élnek humanitárius segélyen, és mintegy 4,5 millió belső menekültet tartanak számon. Ha az Iszlám Államot nem sikerül legyőzni, akkor ezek az emberek egy idő után elindulnak Európa irányába, az Iszlám Állam pedig ezt a hullámot kihasználva komoly terrorfenyegetést jelenthet Európában. Ismertetése szerint Magyarország aktív résztvevője az Iszlám Állam elleni harcnak. Jelenleg 146 magyar katona szolgál Irak északi térségében, januárban újabb fegyvereket küldenek, ezek között 110 ezer lőszert, továbbá beszámolt arról is, hogy jelenleg 15 iraki katonatisztet képeznek ki Magyarországon. Hozzátette: nyitottak arra is, hogy Magyarország sebesült iraki katonákat lásson el. Elmondta, Magyarország eddig 3 millió eurót fizetett az unió alapjába, továbbá 190 millió forintnyi humanitárius segélyt küldtek a térségbe a konfliktus kirobbanása óta. Arról is beszélt, száz ösztöndíjat is biztosítottak iraki hallgatóknak a magyar egyetemeken, az erről szóló, most lejáró megállapodást újrakötik. Közölte azt is: arról tájékoztatta iraki külügyminisztert, hogy az olaszok kezdeményezésére úgy döntöttek, hogy az iraki rendőri erők hosszú távú kiképzésében Magyarország is részt vesz. Azt hangoztatta, Magyarország keresztény országként különös felelősséggel tartozik a háborús övezetekben szenvedésnek kitett keresztény közösségekért, és ha kell, segítséget is nyújt, hogy mielőbb vissza tudjanak térni a felszabadított területekre. A gazdasági kapcsolatokról szólva jó hírnek mondta, hogy a magyar export tavaly 34, idén pedig eddig 29 százalékkal nőtt Irakba, és az Eximbank hitelkeretét kihasználva több magyar élelmiszeripari beruházás előkészület alatt áll.

Ibráhim al-Dzsaafari szerint "világháború van", ami nem Irakban kezdődött, és nem is ott fog véget érni, ez a háború a 21. század elején kezdődött New Yorkban és Washingtonban, majd folytatódott Európában, Délkelet-Ázsiában, majd Irakban. Az iraki külügyminiszter ezért összefogást szorgalmazott a közös ellenség, az Iszlám Állam legyőzésére. Emlékeztetett arra, hogy Irak a történelemben a különböző vallások, etnikumok befogadója, otthona volt, és ebben a sokszínű társadalomban békében tudtak egymás mellett élni az emberek, és ezt a békét tette tönkre az Iszlám Állam. Beszámolt a Moszul környéki harcok eredményeiről, eszerint már felszabadították Moszul tartomány harmadát. Jelezte ugyanakkor, hogy a város felszabadítása lassabban megy, mert szeretnék, hogy minél kevesebb legyen a civil áldozat. Tájékoztatása szerint eddig 1700 terroristát öltek meg, 120 foglyot ejtettek, továbbá 650 olyan autót semmisítettek meg, melybe a terroristák pokolgépet rejtettek. Jelenleg 62 ezer menekültet látnak el Moszulból, de felkészültek arra is, hogy több embert fogadjanak be. Ibráhim al-Dzsaafari azt is mondta, szeretnék megerősíteni a magyar-iraki kapcsolatokat, és szeretnék kiszélesíteni a két ország közötti kereskedelmi forgalmat. Köszönetet mondott a magyar kormánynak azért, hogy iraki diákok Magyarországon tanulhatnak, továbbá, hogy Magyarország iraki sebesülteket fogad be.

Kérdésekre válaszolva Ibráhim al-Dzsaafari egyebek mellett arról beszélt, az olaj az iraki költségvetésnek több mint 90 százalékát teszi ki, ezért óriási lyukat ütött a költségvetésben az olaj árának a csökkenése, miközben növelniük kellett a hadseregre fordított kiadásaikat az Iszlám Állam elleni harc miatt. Azt mondta, nemzetközi megértésre van szükség azért, mert ebben a helyzetben növelni kell a kitermelésüket. A háborús migrációról szólva azt mondta, természetes, hogy ilyenkor az emberek biztonságos országokat keresnek. Szerinte azonban nem a problémákat, nem pedig a tüneteket kell kezelni, ezért helyreállításra lesz szükség, hogy a menekültek vissza tudjanak térni.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Soós Lajos