Pesti Srácok

Megválasztotta az új montenegrói kormányt a parlament

Megválasztotta az új montenegrói kormányt a parlament

Megválasztotta az új montenegrói kormányt a podgoricai parlament, ezzel Dusko Markovic, az eddig is kormányzó, baloldali Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) alelnöke lett az Adria-parti állam új miniszterelnöke.

A döntést egyhangúlag hozták meg a jelenlévő képviselők. A kormány megválasztásához a 81 fős törvényhozás 41 képviselőjének szavazatára volt szükség, és éppen ennyien voksoltak az új podgoricai kabinetre, ugyanis csak ennyien - a kormánykoalíció tagjai - vettek részt az ülésen, az ellenzék bojkottálta azt. A törvényhozás előtt tartott programbeszédében Dusko Markovic kiemelte: kormánya legfőbb célja a montenegróiak életkörülményeinek javítása lesz, a külpolitika szempontjából pedig arra fognak törekedni, hogy az ország teljes jogú tagjává váljon a NATO-nak, valamint az Európai Uniónak. A tervek szerint Montenegró 2019-re lezárja az összes csatlakozási fejezetet az EU-val - folytatta az új kormányfő, majd a folyamat jelentőségét azzal kívánta alátámasztani, hogy bejelentette, a kormányban helyet kapott egy európai integrációért felelős tárca is. Mint mondta: a választópolgárok a korábbi politika folytatása mellett szavaztak október 16-án, a miniszterektől pedig gyors eredményeket vár.

A tervek szerint folytatják a szürkegazdaság elleni harcot, valamint minél több külföldi befektetőt kívánnak az országba vonzani. Emellett a tudomány és az innováció is fontos szerepet kap a jövőben - tette hozzá Dusko Markovic. Az október 16-i választások eredményeként a legtöbb képviselője a Milo Djukanovic eddigi miniszterelnök vezette DPS-nek lett, a 81 tagú törvényhozásból 36-an tartoznak a párthoz. A tíz pártot tömörítő, ellenzéki Demokratikus Front nevű koalíció 18 parlamenti mandátumot szerzett, míg a Kulcs nevű, szintén ellenzéki tömörülés 9 képviselői helyhez jutott, és az ellenzéket gyarapító Demokratikus Montenegrónak is 8 mandátuma lett.

A Szociáldemokrata Párt (SDP) négy, a Montenegrói Szociáldemokraták (SD) pedig kettő helyet szereztek. A bosnyák kisebbségnek kettő, a horvát és az albán kisebbségi pártnak pedig egy-egy képviselője van az új összetételű parlamentben. A DPS vasárnap írta alá választás utáni koalíciós megállapodását további négy párttal: a Szociáldemokrata Párttal (SD), valamint a bosnyák, az albán és a horvát nemzeti kisebbségek pártjaival. Az ellenzék nem vett részt az ülésen, mert úgy véli, hogy az október 16-i választás nem volt szabad, demokratikus és tisztességes.

PestiSracok facebook image

Az ellenzéki pártok korábban úgy nyilatkoztak, hogy a választás napján leleplezett puccskísérletet megrendezték, annak célja a választók megfélemlítése volt, valamint az, hogy mindenképpen az uniópárti politikai erőkre szavazzanak. Dusko Markovic szerint az ellenzék bojkottjának nincs alkotmányos alapja, ahogy annak sem, hogy nem ismerik el a választás eredményeit. Magyarázata szerint a belföldi és a külföldi megfigyelők is szabadnak és tisztességesnek tartották a voksolást. A 650 ezres, Adria-parti országot 25 évig Milo Djukanovic irányította, aki nem kívánt újra miniszterelnök lenni.

PS/MTI, Fotó:SrbijaDanas.com

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!