Pesti Srácok

Megválasztotta az új montenegrói kormányt a parlament

Megválasztotta az új montenegrói kormányt a parlament

Megválasztotta az új montenegrói kormányt a podgoricai parlament, ezzel Dusko Markovic, az eddig is kormányzó, baloldali Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) alelnöke lett az Adria-parti állam új miniszterelnöke.

A döntést egyhangúlag hozták meg a jelenlévő képviselők. A kormány megválasztásához a 81 fős törvényhozás 41 képviselőjének szavazatára volt szükség, és éppen ennyien voksoltak az új podgoricai kabinetre, ugyanis csak ennyien - a kormánykoalíció tagjai - vettek részt az ülésen, az ellenzék bojkottálta azt. A törvényhozás előtt tartott programbeszédében Dusko Markovic kiemelte: kormánya legfőbb célja a montenegróiak életkörülményeinek javítása lesz, a külpolitika szempontjából pedig arra fognak törekedni, hogy az ország teljes jogú tagjává váljon a NATO-nak, valamint az Európai Uniónak. A tervek szerint Montenegró 2019-re lezárja az összes csatlakozási fejezetet az EU-val - folytatta az új kormányfő, majd a folyamat jelentőségét azzal kívánta alátámasztani, hogy bejelentette, a kormányban helyet kapott egy európai integrációért felelős tárca is. Mint mondta: a választópolgárok a korábbi politika folytatása mellett szavaztak október 16-án, a miniszterektől pedig gyors eredményeket vár.

A tervek szerint folytatják a szürkegazdaság elleni harcot, valamint minél több külföldi befektetőt kívánnak az országba vonzani. Emellett a tudomány és az innováció is fontos szerepet kap a jövőben - tette hozzá Dusko Markovic. Az október 16-i választások eredményeként a legtöbb képviselője a Milo Djukanovic eddigi miniszterelnök vezette DPS-nek lett, a 81 tagú törvényhozásból 36-an tartoznak a párthoz. A tíz pártot tömörítő, ellenzéki Demokratikus Front nevű koalíció 18 parlamenti mandátumot szerzett, míg a Kulcs nevű, szintén ellenzéki tömörülés 9 képviselői helyhez jutott, és az ellenzéket gyarapító Demokratikus Montenegrónak is 8 mandátuma lett.

A Szociáldemokrata Párt (SDP) négy, a Montenegrói Szociáldemokraták (SD) pedig kettő helyet szereztek. A bosnyák kisebbségnek kettő, a horvát és az albán kisebbségi pártnak pedig egy-egy képviselője van az új összetételű parlamentben. A DPS vasárnap írta alá választás utáni koalíciós megállapodását további négy párttal: a Szociáldemokrata Párttal (SD), valamint a bosnyák, az albán és a horvát nemzeti kisebbségek pártjaival. Az ellenzék nem vett részt az ülésen, mert úgy véli, hogy az október 16-i választás nem volt szabad, demokratikus és tisztességes.

PestiSracok facebook image

Az ellenzéki pártok korábban úgy nyilatkoztak, hogy a választás napján leleplezett puccskísérletet megrendezték, annak célja a választók megfélemlítése volt, valamint az, hogy mindenképpen az uniópárti politikai erőkre szavazzanak. Dusko Markovic szerint az ellenzék bojkottjának nincs alkotmányos alapja, ahogy annak sem, hogy nem ismerik el a választás eredményeit. Magyarázata szerint a belföldi és a külföldi megfigyelők is szabadnak és tisztességesnek tartották a voksolást. A 650 ezres, Adria-parti országot 25 évig Milo Djukanovic irányította, aki nem kívánt újra miniszterelnök lenni.

PS/MTI, Fotó:SrbijaDanas.com

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.