A terrorveszély miatti műszaki titkosításokban is korrupciót lát az ellenzék
Harminc évre titkosítaná a kormány a kiemelten fontos beruházások működtetésével és pénzügyeivel kapcsolatos adatokat. Ilyenek például a felcsúti kisvasút, vagy a miniszterelnök várba költöztetésének tervei is. A kormány szerint ez nemzetbiztonsági szempontból, terrorveszély miatt szükséges, azonban csak a műszaki paramétereket titkosítanák, a beruházások költségeire vonatkozó információkat továbbra is kiadnák az érdeklődőknek. Az ellenzék úgy látja, ezzel a javaslattal új szintet lépett a kormányzati korrupció - írta meg az ATV.
Az MSZP frakcióvezető-helyetteseaz ATV A nap híre című műsorában azt mondta, a kormánypárti javaslat újabb paravánt húzna a fideszes elit pazarlásai, költekezése elé. Szakács László szerint tisztességesebb lett volna, ha Orbánék ahhoz az 1997-ben még az MSZP-SZDSZ kormány idején meghozott belügyminisztériumi rendelethez nyúlnak hozzá, amely az állam, illetve a közszolgáltatások szempontjából fontos és védendő intézményeket sorolja fel, ezek közül ugyanis több intézmény ma már nem is létezik.
Ehelyett nem túl korrekt módon, egy salátatörvényben rejtették el a titkosításra vonatkozó javaslatot – mondta el Szakács, aki szerint ráadásul az akkori rendelet csupán a védendő intézményeket sorolta fel, és szó sem volt a műszaki, vagy a pénzügyi adatok titkosításáról. Az MSZP-s képviselő szerint a teljes átláthatóság például egy közszolgáltatás korszerűsítése, de a miniszterelnök várba költöztetése kapcsán is jogos elvárás, nincs Magyarországon olyan nemzetbiztonsági kockázat, ami egy ilyen titkosítást indokolttá tenne.
Vágó Gábor, az Átlátszó munkatársa szerint nem szakmai, hanem egyértelműen politikai döntések fognak születni, amikor egy-egy közbeszerzés kapcsán az adatok nyilvánosságáról nem a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal (NAIH), hanem az illetékes miniszter hozza majd meg a döntést. Vágó Gábor A nap hírében elmondta, egyáltalán nem mindegy, hogy egy beruházás műszaki paraméterei nyilvánosak-e, vagy sem, az oknyomozó munka szempontjából például fontos azt tudni, hogy egy közbeszerzés során vásárolt berendezés valóban annyiba került-e, mint amennyiért elszámolták.
Vágó szerint mindenesetre korántsem biztos, hogy a törvény olyan simán átmegy majd a parlamenten, bizakodásra adhat okot ugyanis az a precedens értékű siker, amit a múlt héten értek el az Átlátszó jogászai Strassbourgban. Még 2011-ben a Helsinki Bizottság igényelt adatot azzal kapcsolatban, hogy a kirendelt védőügyvédek milyen szempontok alapján kerülnek kiválasztásra, ebben az ügyben pedig döntő érv volt, hogy az információhoz való jogot az Európai Alapjogok Chartája is tartalmazza – mondta el a volt LMP-s politikus, aki szerint az oknyomozó újságírói munkának akkor lesz majd igazán nagy jelentősége, amikor 2018-ban, a kormányváltás után sor kerül a valódi elszámoltatásra, a cikkek alapján ugyanis pontosan lehet majd tudni, hogy ki milyen ügyben volt érintett.
Nem ez az első törvény, ami szűkíti az információs mozgásteret, hiszen a paksi bővítést is titkosították 30 évre, és nem csak azokat az adatokat, amiknek a nyilvánossága valóban nemzetbiztonsági kockázatot jelentene – mutatott rá immár Varga Áron politológus ugyanebben az adásban. Varga szerint miközben korrupció tekintetében a 2010 előtti időszakhoz képest egy „óriási minőségi ugrást” tapasztalhattunk, az emberek láthatóan kezdenek belefásulni a korrupciós ügyekbe. A szakértő szerint a növekvő korrupció leginkább akkor látszana meg a közvélemény-kutatási adatokon, ha lenne egy olyan ellenzék, aminek az emberek többsége elhiszi, hogy ő teljesen másképp csinálná.
Probléma továbbá, hogy a korrupciós ügyek egy jelentős része sokak számára nehezen érthető, hiszen offshore cégekről, bonyolult céghálózatokról hallhatunk, a szereplők pedig sok esetben kevésbé ismert emberek. A politológus szerint a korrupció a közpénzek ellopásán túl azért is probléma, mert verseny hiányában rossz minőségű beruházásokhoz vezethet, egy kormányközeli áruházláncnál például emiatt akár sokkal több lehet a romlott párizsi, míg egy atomerőmű esetén ez sokkal súlyosabb biztonsági problémát is jelenthet.
