Pesti Srácok

Csak jövőre születhet döntés a kvótaperben

Csak jövőre születhet döntés a kvótaperben

Egy éve, hogy Magyarország és vele egy időben, de külön eljárásban Szlovákia megtámadta a migránsok szétosztásáról szóló határozatot az Európai Bíróságnál. Az ügymenet általában 12-14 hónap, ez esetben azonban elérheti a 20 hónapot is, értesült a Magyar Idők.

A lap információi szerint a luxemburgi székhelyű fórum 2017 első hónapjaiban tárgyalhatja az Európát érintő legfontosabb kérdést, ítélet pedig a legkorábban a nyáron várható. Az elnyúló procedúráról szóló értesülést támasztja alá az Európai Bíróság elnökének, Koen Lenaerts a közlése. Kifejtette: az Európai Bíróság ügyintézése általában 12-14 hónapig tart, a kvótaper kapcsán azonban legalább fél évvel hosszabbra nyúlik az eljárás. Az akár az unió jövőjét is befolyásoló ítéletre így húsz hónapot is várni kell majd. A bírósági vezető hozzátette, hogy jelenleg a különféle beadványok lefordításával foglalkozik a fórum. Luxembourgban ugyanis a francia számít a munkanyelvnek, így minden fontos iratnak rendelkezésre kell állnia ezen a nyelven.

A cikk emlékeztet, az Európai Unió Tanácsának bel- és igazságügyi formációja múlt év szeptemberében határozott úgy: a közösség más tagállamaiba kellene áthelyezni több mint százezer olyan külföldi személyt, akik eredetileg Olaszországban és Görögországban nyújtották be menedékkérelmüket. Magyarország mellett Szlovákia emelt szót elsők közt a kötelező betelepítési kvótával szemben. Márciusban pedig az új lengyel kormány is hasonlóan nyilatkozott az ügyben. A migránsok szétosztásáról szóló határozat mellett foglalt állást Görögország, Olaszország és Németország.Továbbá Svédország, Franciaország és Belgium, az Európai Bizottság, és Luxemburg is.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Idők Fotó:

Milos Bicanski/GettyImages

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)