Pesti Srácok

Hétfőn este gyújtják meg a harmadik gyertyát hanuka alkalmából a Nyugati téren

Hétfőn este gyújtják meg a harmadik gyertyát hanuka alkalmából a Nyugati téren

Szombaton kezdődött a hanuka, az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a zsidóság a jeruzsálemi templom újbóli felszentelésére emlékezik. Ebből az alkalomból az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezésében minden este meggyújtanak egy gyertyát a budapesti Nyugati téren felállított menórán.

A nyolcnapos rendezvény díszvendégei mások mellett Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete, Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója, Bagdy Gábor, főpolgármester-helyettes, Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), Erzsébetváros polgármestere és Karácsony Gergely (Párbeszéd), Zugló polgármestere lesznek - közölte az EMIH.

2016-ban december 24-től minden este egy-egy újabb lángot gyújtanak meg a kifejezetten erre az ünnepre készített, csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú: nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó "szolgagyertyának".

PestiSracok facebook image

Orbán Viktor pénteken a hazai zsidó szervezetek vezetőinek kézbesített levelében kívánt áldott, békés hanukát a magyar zsidó közösség valamennyi tagjának. A miniszterelnök azt írta: "

nagy tisztelettel köszöntöm önöket a fény ünnepén. Minden család, minden közösség életében fontos összetartó erő, ha évről évre együtt emlékeznek múltjuk jelentős eseményeire, és közösen adnak hálát a szabadításért".

Hozzátette, hogy az ősök hite és kitartása nemcsak példát mutathat a jelennek, hanem reményt és biztatást is adhat a jövő generációknak.

Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak, és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot. Úgy tartják, hogy a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. A hanuka annak állít emléket, hogy isteni csoda folytán nyolc napon át égett az egy napra elegendő olaj.

Forrás, fotó: MTI/ MTI Fotó Demecs Zsolt

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.