Pesti Srácok

Meghosszabbították Franciaországban a rendkívüli állapotot

Meghosszabbították Franciaországban a rendkívüli állapotot

A francia szenátus is nagy többséggel megszavazta csütörtökön a tavaly novemberi terrortámadások után bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítását, s ezzel a parlament véglegesen elfogadta az ötödik hosszabbítást.

A törvényjavaslatot 306 igen szavazattal 28 nem ellenében fogadta el a felsőház. A nemzetgyűlés által már szerdán támogatott hosszabbítás értelmében 2017. július 15-ig, a tavaszi elnökválasztás és a nyári parlamenti választások utánig marad érvényben a rendkívüli állapot egész Franciaországban. A törvény különleges jogosítványt biztosít a rendőrségnek a biztonság fenntartására, egyebek mellett házi őrizetben tarthatnak olyan embereket, akikről a közrend megzavarását feltételezik. Miután mindkét ház ugyanazt a szöveget fogadta el, az véglegesen elfogadottnak tekintett a parlament által.

A Baloldali Front és néhány, a Zöldekhez tartozó szenátor szerint szükségtelen a rendkívüli állapot fenntartása

A hosszabbítást csak a szocialistáktól balra álló Baloldali Front és néhány, a Zöldekhez tartozó szenátor nem támogatta, mert szerintük nem hatékony és az alapjogokra nézve veszélyes a rendkívüli állapot fenntartása. A július 14-i nizzai terrortámadást követően július 21-én negyedik alkalommal meghosszabbított rendkívüli állapot 2017. január 26-ig lett volna érvényben. Az elnökválasztáson induló Manuel Valls volt miniszterelnök december 6-i lemondása azonban a rendkívüli állapot két héten belüli, azaz december 21-i automatikus megszűnését vonta maga után. Korábban egyébként Manuel Valls is támogatta az ötödik meghosszabbítást.

Az államtanács hétfőn közzétett ajánlásának megfelelően az új törvényben a házi őrizet időtartamát 12 hónapra korlátozta a parlamentben egyszeri, három hónapos meghosszabbítás lehetőségével. Eddig határozatlan ideig tarthatott a rendőrség házi őrizetben gyanús embereket.

Hétszáz francia állampolgár vagy állandó franciaországi lakos tartózkodik jelenleg a szíriai-iraki harci övezetekben

PestiSracok facebook image

Bernard Cazeneuve miniszterelnök a törvényjavaslat szombati bemutatásakor elmondta, hogy 700 francia állampolgár vagy állandó franciaországi lakos tartózkodik jelenleg a szíriai-iraki harci övezetekben. Mintegy 2 ezer francia állampolgár áll dzsihadista körökkel kapcsolatban és 222 francia vesztette életét az iszlamista harcokban.

A rendkívüli állapot kihirdetése óta a hatóságok 4194 házkutatást hajtottak végre, 517 embert állítottak elő, 493-at pedig őrizetbe vettek közülük. A házkutatások során 600 fegyvert, köztük 77 háborús fegyvert foglaltak le a nyomozók.

Bruno Le Roux belügyminiszter a parlamenti vitában úgy értékelte, hogy a most kezdődő választási kampány növeli a terrorveszélyt az országban, amely nem csökkent a tavalyi támadások óta, ezért "súlyos hiba lenne" a rendkívüli állapot megszüntetése.

Francois Hollande francia elnök tavaly november 13-án, a Párizsban végrehajtott, összehangolt terrortámadások után hirdette ki a rendkívüli állapotot az egész országban.

Az elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án, a másodikat pedig május 7-én, a nemzetgyűlési választások első fordulóját június 11-én, a másodikat pedig június 18-án rendezik meg Franciaországban. Forrás: MTI, fotó: AFP

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.