Pesti Srácok

Szijjártó a Die Weltnek: fel kell hagyni a bevándorlás inspirálásával

Szijjártó a Die Weltnek: fel kell hagyni a bevándorlás inspirálásával

A Die Welt című német konzervatív lap interjút közölt szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Fel kell hagynunk a bevándorlás inspirálásával címmel.

A miniszter a magyar-német kapcsolatokról szólva Magyarország legfontosabb gazdasági és politikai szövetségesének nevezte Németországot. Kifejtette, hogy a Magyarországon tevékenykedő 6000 német cég 300 ezer embernek ad munkát, a külkereskedelem 27 százaléka Németországgal bonyolódik le, és Magyarország a német autóipar "legfontosabb hátországa". Európai uniós kérdésekben állandó a konzultáció a két ország között, és ugyan külpolitikai kérdésekben a német álláspont gyakran "egyfajta iránytűt" jelent, kétségtelen, hogy Magyarország másként ítéli meg az illegális migráció kérdését - fűzte hozzá. Azokról az ügyekről, amelyekben teljes az egyetértés, kiemelte, hogy az EU "elvesztett versenyképességének visszaszerzése kulcskérdés", és csak akkor lehetséges, ha mindenki visszatér az államháztartási fegyelem tiszteletéhez. Ez azt jelenti, hogy "gazdasági döntéseinkben nem spekulálhatunk mások pénzére", és mindent meg kell tenni a "digitális és forradalmian új gazdasági korszak" kihívásainak megválaszolásához. Ezekben a "sorsdöntő kérdésekben" tökéletes az egyetértés Magyarország és Németország között - húzta alá Szijjártó Péter. Arra a felvetésre, hogy mindkét ország támogatja a közös európai hadsereg felállítását, a miniszter kiemelte: régi meggyőződésük, hogy meg kell erősíteni az észak-atlanti védelmi közösség európai részét, és nem helyes kizárólag Amerikára hagyatkozni Európa biztonságának fenntartásában. Arra a kérdésre, hogy a közös hadsereg Oroszország ellen irányulna-e, hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen Európa és Oroszország viszonyának normalizálása. Mint mondta, Magyarország gazdasági és biztonságpolitikai érdeke, hogy az EU és Oroszország a józan ész alapján tiszteletet mutat egymás és a nemzetközi jog iránt, és ennek jegyében képes az együttműködésre. Szijjártó Péter hozzátette: lehetetlen az európai versenyképesség visszaszerzése a kontinens nyugati és keleti részének együttműködése nélkül, Magyarországnak pedig az a történelmi tapasztalata, hogy a Nyugat és a Kelet közötti konfliktushelyzetekben mindig Közép-Európa veszít.

Arra a kérdésre, hogy a migrációs válság ügyében Németország közeledett-e Magyarországhoz, vagy Magyarország Németországhoz, a miniszter aláhúzta, hogy Magyarország álláspontja két éve változatlan: "szerintünk az illegális migráció rossz, és veszélyes Európára", ezért meg kell védeni a határokat, és világossá kell tenni, hogy csak legálisan szabad beutazni Európába. Hozzátette, hogy fel kell hagyni a bevándorlás "inspirálásával", és "végre meg kell szüntetni a kényszer-áttelepítési kvótát, amely súlyosan sérti az európai szabályokat".

Egy "erős Európa" kialakulása Magyarország érdeke, de ez csak akkor lehetséges, ha a tagállamok is erősek, ezért Magyarország semmiképpen nem támogatja újabb döntési hatáskörök elvonását a tagállamoktól - mondta Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy Magyarország és Németország partner-e vagy inkább ellenfél abban az alapvető ügyben, hogy több vagy kevesebb integrációra van-e szükség. A visegrádi országok (V4) együttműködése nem irányul senki ellen - szögezte le a miniszter arra a kérdésre, hogy a visegrádi négyek egyre szorosabb együttműködése vajon az európai német befolyás ellensúlya-e.

PestiSracok facebook image

- mondta Szijjártó Péter. A Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia alkotta csoport tíz fontos kérdésből kilencben teljes mértékben egységes, és ugyan Oroszország megítélésében különbség van közöttük, ez nem veszélyezteti az együttműködést más területeken - fejtette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

- mondta Ausztria esetleges csatlakozási, illetve együttműködési szándékával kapcsolatban. Ugyanakkor a visegrádi országok természetesen együttműködnek a szűkebb vagy tágabb térség más államaival a "V4+ formátum" keretében - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy az amerikai elnökválasztás előtt Orbán Viktor miniszterelnök első és egyetlen uniós kormányfőként állt ki a republikánus jelölt, Donald Trump mellett, Szijjártó Péter elmondta, csupán arról van szó, hogy "elmondjuk a véleményünket", és "azt gondoljuk, hogy "Donald Trump külpolitikájának és migrációs politikájának iránya Európa számára sokkal kedvezőbb, mint a demokratáké". Arra a kérdésre, hogy Donald Trump elnöksége mennyiben lesz jó Magyarország és Kelet-Közép-Európa számára, azt mondta, hogy "a Trump-adminisztráció az egész világnak jobb lesz". Az amerikai külpolitika középpontjában eddig a demokrácia exportja állt, ami sok kárt okozott, például Európa déli és délkeleti szomszédságában - tette hozzá, kiemelve: "a külpolitikában is hiszünk a racionalitásban, ezért most jó okunk van az optimizmusra".

Arra a kérdésére, hogy Orbán Viktor mikor utazik hivatalos látogatásra Washingtonba, és miért nem valósult meg a látogatás a távozó elnök, Barack Obama hivatali ideje alatt, a miniszter elmondta, hogy Orbán Viktor és Donald Trump telefonbeszélgetése során megállapodtak abban, hogy Washingtonban találkoznak, az időpontot pedig Trump hivatalba lépése után jelölik ki. Szijjártó Péter hozzátette: mivel a magyar kormány az utóbbi években nem engedett a belső ügyekbe való beavatkozásra irányuló amerikai törekvéseknek, és nem a Washington által elvárt döntéseket hozta meg, egyébként sem számolt magas rangú találkozóval, legalábbis mostanáig.

PS/MTI, fotó:MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.