"Totális ellenzékiségbe" ütközött a 2016-os lengyelországi "jó változás"
A nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártjának 2015. októberi választási győzelme nyomán hivatalba lépő kormány "jó változásként" jellemzett szociális és gazdasági reformokat indított el, de ezek a "totális ellenzékiség" politikáját folytató parlamenti ellenzék és civil szervezetek ellenállásába ütköztek, amelyek szerint a kormányprogram a demokráciát veszélyezteti, és amelyek nem csillapodó kormányellenes tüntetéssorozatba kezdtek. A kormány a belpolitikai feszültségek ellenére stabil maradt.
A PiS biztos többséggel rendelkezik, mivel a második legnagyobb ellenzéki tömörülés, a jobboldali Kukiz´15 is gyakran támogatja. Ez olyan reformok gyors elfogadását tette lehetővé, mint a nyugdíjkorhatár csökkentése, az oktatási reform, illetve az 500 plusz elnevezésű családtámogatási program, melynek keretében minden második és további gyermek után havi 500 zloty (mintegy 35 ezer forint) támogatást fizetnek. A 3,78 millió gyereknek járó támogatás 94 százalékkal csökkentette a tavaly még a szegénység határán élő kiskorúak arányát.
Konfliktusoktól mentes a kormány viszonya a PiS jelöltjeként tavaly megválasztott államfővel. Andrzej Duda eddig nem vétózott meg egyetlen, a kormánytöbbség által elfogadott törvényt sem, saját tervezeteket is előterjesztett, önálló, offenzív diplomáciát folytat, és többször közvetítő szerepet vállalt a belpolitikai harcokban.
Ilyen harcok kísérték a lengyel alkotmánybíróság körüli patthelyzetet, az év elején elindított közmédiareformot, illetve a teljes abortusztilalmat célzó, a parlament által végül elvetett polgári kezdeményezést, legutóbb pedig a parlamenti tudósítások új szabályozása adott rájuk ürügyet. A tüntetéseket a legtöbbször a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) nevű baloldali liberális mozgalom szervezte. A KOD tüntetésein rendszerint részt vettek a tavaly őszig kormányzó Polgári Platform (PO), valamint a Modern (Nowoczesna) párt képviselői. A 15 százalék körüli népszerűséggel rendelkező PO és Modern mindazonáltal - egymással is versenyezve - nem köt koalíciót. A PiS támogatottsága folyamatosan 34-38 százalékon maradt. A belpolitikai viták a külpolitikára is rányomták bélyegüket, az Európai Parlament több vitát rendezett Lengyelországról. Az Európai Bizottság (EB) által Lengyelországgal szemben februárban elindított jogállamisági mechanizmust a PiS az uniós joggal ellentétes illetéktelen beavatkozásnak minősítette.
Az Európai Unióhoz fűződő viszonyt az automatikus menekültelosztási kvóta bevezetését célzó, a lengyel kormány által elutasított EB-javaslat is megterhelte. Az EU-lengyel viszonyban jelentkező nézeteltéréseket azonban a közhangulat nem tükrözi: az EU-tagságot támogatók aránya az utóbbi 10 évben nem csökkent 70 százalék alá, idén novemberben pedig 84 százalékot ért el. Donald Trump amerikai elnökké választását Lengyelországban pártszimpátiától függetlenül kissé meglepődve, de általában kedvezően fogadták. A republikánusok elnökjelöltje a választási kampány során kétszer is találkozott a népes amerikai lengyel kolónia képviselőivel. A Brexitről döntő brit népszavazás aggodalmakat váltott ki, mindenekelőtt Németország domináns EU-beli szerepének várható megerősödése miatt. Mindazonáltal a lengyel diplomácia fő stratégiai partnerének tekinti Berlint és Londont egyaránt.
Továbbra is rossznak minősíthető a lengyel-orosz viszony, többek között a Lengyelországot megkerülő Északi Áramlat II. gázvezeték tervezett építése, valamint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófa máig le nem zárt vizsgálata miatt. Varsó számára kulcsfontosságúnak bizonyult a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozó, ahol döntés született négy nemzetközi zászlóalj és egy, mintegy 4 ezer fős amerikai páncélos dandár Lengyelországba és a balti államokba történő telepítéséről.
Intenzívebbé váltak a visegrádi országokkal (V4), különösen pedig Magyarországgal ápolt kapcsolatok, ezt elősegítette a V4-es idei soros lengyel elnöksége is. Orbán Viktor hatszor vett részt kétoldalú vagy szélesebb formátumú lengyelországi egyeztetéseken, melyeket az EU és a V4 működésére, a nemzetállamok szerepére vonatkozó nézetek hasonlósága jellemzett.
A két ország parlamentje az ´56-os magyar forradalom és a poznani munkásfelkelés 60. évfordulója alkalmából 2016-ra meghirdette a lengyel-magyar szolidaritás évét.
Ehhez kapcsolódóan zajlik a népes közönséget vonzó, többek között a Nemzeti Filharmonikus Zenekar lengyelországi turnéját, A magyar festészet aranykora (1836-1936) című krakkói kiállítást is magában foglaló lengyelországi magyar kulturális évad. A lengyel gazdaságban idén 2,9 százalékos növekedés várható.
Bár a hazai össztermék (GDP) növekedési dinamikája lassult a tavalyi évhez képest, javul a lengyel vállalkozások erősödését jelző bruttó nemzeti termék (GNP) mutatója. A szociális reformok fedezésének egyik forrását, a bankadót áprilistól vezették be, az EB felszólítására viszont felfüggesztették a kivetett kiskereskedelmi adót.
Az adók behajtása hatékonyabb lett, az első félévben 7,8 százalékkal nőtt. A munkanélküliségi ráta októberben és novemberben is 8,2-ra csökkent, és 1991 óta a legalacsonyabb. Felmérések szerint várható az utóbbi években tömeges kivándorlás apadása is. Az elmúlt év szellemi légkörét a kereszténység lengyelországi felvételének 1050., valamint az 1981-es hadiállapot meghirdetésének 35. évfordulója is meghatározta.
A lengyel társadalom reményei szerint ezek a kiemelkedő évfordulós megemlékezések, továbbá a 3 millió hívő részvételével megrendezett, Ferenc pápa lengyelországi zarándoklatával összekapcsolódó júliusi krakkói Ifjúsági Világtalálkozó, melyek az alapvető értékekre irányították a figyelmet, a belpolitikai viszályok ellenére hatással lesznek a jövő év fejleményeire is.
PS/MTI, Fotó:MTI
