Pesti Srácok

Jóval kevesebb migráns jut el Németországig

Jóval kevesebb migráns jut el Németországig

Csaknem harmadára csökkent az egy évvel korábbihoz képest a Németországban benyújtott menedékkérelmek száma 2016-ban – jelentette a Welt am Sonntag című, vasárnap megjelenő újság. Ebben a lezárt nyugat-balkáni útvonal és az EU-török megállapodás is szerepet játszik a lap szerint.

2015-ben mintegy 890 ezer ember kért menedéket Németországban, tavaly viszont 321 ezer menedékkérelem érkezett a német bevándorlási hivatalhoz (BAMF). A BAMF adatai alapján januártól kezdve hónapról hónapra csökkent a menedékkérők száma; januárban még 91 671-en kértek menekült jogállást, decemberben már csak 16 441-en. A lap arról is beszámolt, hogy a tavalyi év során őrizetbe vett embercsempészek száma is jelentősen csökkent. Erről még csak a november végén rögzített adatok állnak rendelkezésre. 2016 utolsó hónapjáig összesen 906 embercsempész került rendőrkézre, míg 2015-ben még 3370 került rács mögé a belügyminisztérium adatai szerint. A legtöbb embercsempészt, 481 embert az osztrák határnál fogták el a német hatóságok. A lap két tényezőnek tudja be a jelentős visszaesést. Egyrészt annak, hogy a nyugat-balkáni országok lezárták határaikat a papírok nélkül átutazni kívánó migránsok előtt, másrészt az Európai Unió és Törökország között létrejött migrációs megállapodásnak.

MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.