Már növekszik az a hibrid embrió, amit sertésből és emberből állítottak elő
Amerikai kutatóknak először sikerült ember és sertés genetikai anyagából hibrid embriót, úgynevezett kimérát előállítani - számolt be a BBC hírportálja a Cell című szaklapban megjelent tanulmányról.
Ez az első bizonyíték, hogy ember és állat génjeinek kombinálásával kimérát lehet készíteni, ám a kutatásban résztvevő tudósok szerint az eljárás bonyolult és nehézkes, az pedig még igen távoli, hogy transzplantálható emberi szerveket növeszthessenek állatokban.
A kiméraembrót úgy állították elő, hogy emberi őssejteket - vagyis olyan sejteket, amelyekből bármilyen szövet kifejlődhet - sertésembrióba ültettek. Az így keletkezett kiméraembriót visszaültették a kocába, ahol négy hétig hagyták fejlődni. Az eljárás hatásfoka igen gyenge, a 2075 beültetett embrióból csak 186 érte el a 28. napot. A kutatók azonban ennél sokkal jelentősebbnek tartják, hogy a kiméraembrión belül az emberi sejtek működtek, bár ezek a teljes szervezetnek csak egészen kis részét teszik ki.
Ez az első eset, hogy emberi sejtek növekedését látjuk egy nagy testű állat szervezetén belül"
- mondta el Juan Carlos Izpisua Belmonte, a kaliforniai Salk Biológiai Kutatóintézet professzora a BBC-nek. Az eljárás gyenge hatásfokát azzal magyarázta, hogy az ember és a sertés az evolúció során igen korán elvált egymástól, ezenkívül a sertésnél a magzati növekedés sokkal gyorsabb, a vemhesség négy hónapnál rövidebb, míg az emberi várandósság nagyjából kilenc hónap.
A professzor szerint egyelőre "nagy a távolság" a jelenlegi eredmények és az emberi szervek - szív, hasnyálmirigy, máj - állati szervezeten belüli növesztésének lehetősége között. A Salk kutatói szerint a kimérák készítése addig is segíthet gyógyszerek tesztelésében, még mielőtt az emberi klinikai próbák elkezdődnének, az emberi betegségek kialakulásának és a humán embrió legkorábbi fejlődési korszakainak tanulmányozásában, valamint a különböző fajok szervei közötti eltérések megértésében. A kutatók nem találták jelét annak, hogy az emberi sejtek beépültek volna a kialakuló agyszövetbe.
Az emberi szervek előállításának hosszú távon valószínűleg jobb gazdateste lesz a szarvasmarha, mert annak a vemhessége is nagyjából kilenc hónapig tart - vélték a kutatók. A Salk tudósai tisztában vannak azzal, milyen morális kétségek merültek fel a kiméraembriók miatt, kísérleteik a legális keretek között maradnak.
Az embrió fejlődését egy hónapra korlátozzuk, ennyi idő elég ahhoz, hogy a sejtek keveredését, differenciálódását és integrációját tanulmányozzuk. Lehetséges lenne, hogy kivárjuk, amíg ezek az állatok megszületnek, ám jelenleg ezt nem engedhetjük meg. Ami tudományosan lehetséges lenne, azt nem kell feltétlenül meg is tennünk. A társadalomnak kell eldöntenie, mi az, amit megtehetünk" - mutatott rá Belmonte.
PS/MTI, Fotó: National Geographic
