Pesti Srácok

A BOM alapítója szerint is politikailag motivált a Momentum Mozgalom olimpiai aláírásgyűjtése

A BOM alapítója szerint is politikailag motivált a Momentum Mozgalom olimpiai aláírásgyűjtése

Interjút készített a Magyar Narancs Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítójával. Szalay-Berzeviczy nyitott lenne a népszavazásra, de a Momentum Mozgalom kezdeményezését megkésettnek és politikailag motiváltnak tartja.

Tudatos döntés volt a Budapesti Olimpiáért Mozgalom részéről, hogy az utóbbi időben nem nyilatkoztak a sajtónak. Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM alapítója a Magyar Narancsnak adott interjújában azt mondta, hogy kezdetben nyitottak voltak a szakmai vitára, de ezt az álláspontjukat később megváltoztatták, hiszen az ellenzéki pártok megjelenése a Momentum akciója mögött politikai ügyet csinált a népszavazásból. Szerinte ebben a csatában nincs helye a Momentumnak. Szalay-Berzeviczy hozzátette, hogy azért nem érdemes szakmai vitát folytatni velük, mert ez nem arról szól, hogy legyen-e Budapestnek olimpiája, hanem, hogy legyen-e népszavazás. Hozzátette: ők nem egy párt, hanem egy eltérő politikai nézeteket valló emberek csoportja, akiknek a közös gondolata az, hogy “lehet úgy olimpiát rendezni, hogy az az ország javát szolgálja”.

A népszavazás szükségességéről az olimpia nagykövete azt mondta, hogy korábban nyitott lett volna rá, most viszont már nem tartja időszerűnek. Furcsának tartja egyébként, hogy a Momentum megjelenéséig senkinek nem volt fontos egy ilyen kezdeményezés, és a visszalépés is presztízsvesztés lenne. Elmondása szerinte a BOM azért nem kezdeményezett népszavazást már a pályázat benyújtása előtt, mert a nemzetközi gyakorlatban nincs hagyománya annak, hogy a pályázó országok népszavazást írjanak ki ebben a témában. Példaként felhozta Los Angelest és Párizst is, akik szintén nem írtak ki ilyet. Szalay-Berzeviczy Attila elmondta, hogy a BOM a népszavazás ügyében semleges álláspontot képvisel, a szervezeten belül többen jó ötletnek tartják, és igennel szavaznának.

Az arra vonatkozó kérdésre, hogy meglesz-e a 138 ezer aláírás a BOM alapítója elmondta, hogy nagyon meg lenne lepődve, ha az ellenzéki pártok nem tudnának ennyit összegyűjteni Budapesten, a támogatottságról pedig úgy gondolja, hogy az ciklikusan változik, a mostani állásnak pedig köze van a Momentum Mozgalom tevékenységével. Abban bízik, hogy az aláírásgyűjtés után, a szakmai vita felerősödésével visszahozható lesz a korábbi támogatottság. Szóba került Bencsik András azon kijelentése, mely szerint a Momentum kezdeményezésének a támogatói hazaárulók. Ezzel kapcsolatban Szalay-Berzeviczy Attila megjegyezte, hogy ez “ostoba dolog” volt, és az olimpia támogatóit nem reprezentálja ez a vélemény.

PestiSracok facebook image

A BOM alapító szerint az a szép az olimpiában, hogy mindenki láthat benne olyat, amely közel áll a szívéhez az építészettől kezdve, az egészségügyön, a sporton, a turizmuson át egészen a gazdaságpolitikáig, és a projektre parlamenti cikluson átívelő gazdaság élinkítő projektre tekint. A PwC megvalósíthatósági tanulmányát azonban nem tartja szentírásnak, ugyanis a tanulmányt szerinte folyamatosan frissíteni kell a megvalósítás közben felmerülő kihívások miatt. Úgy gondolja, hogy a 2014-es számok nem fognak centre pontosan megvalósulni, de a változás nem probléma amennyiben nem veszélyezteti a makrogazdasági egyensúlyi helyzetünket.

A Momentum mozgalom aláírásgyűjtése az olimpia megtartása ellen. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Szóba került az is, hogy a budapesti olimpiának nem úgy mentünk neki, hogy 1-2 hónapunk volt mindent kitalálni, hiszen a Fürjes Balázs által Tarlós István asztalára lerakott koncepció szinte teljesen megegyezik azzal, amit 2010-ben bajnai Gordon kapott Demszky Gábortól. Az olimpia Szalay-Berzeviczy Attila szerint arra is kiváló lehetőség, hogy Magyarország alkalmazkodni tudjon az új igényekhez, és olyan sportágakban is fejlesszen amelyekben eddig nem volt erre lehetősége. Úgy gondolja a klasszikus sportágakkal, amelyekben már a 36-os berlini olimpián is nyertünk nem lehet megmozgatni a kibervilágban felnőtt fiatal generációt, így új irányokat kell keresni.

Arra a felvetésre, mely szerint az olimpia az egészségügy és az oktatás rovására megy, a BOM alapítója elmondta, hogy az ötkarikás játékok esetében főleg szponzori pénzekről és magánbefektetésekről van szó, és csak nagyon kis összeg az, amely csereszabatos az egészségüggyel, és sem a 2018-ban, sem pedig a 2022-ben megválasztandó magyar kormányt nem fogja a szervezés akadályozni abban, hogy olyan szintű oktatásügyet, vagy egészségügyet valósítson meg, amely versenyképes a világban.

Forrás: Magyar Narancs, Fotó: origo.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.