Pesti Srácok

"Látszatjogállamban éltünk 2010-ig, azóta már a látszat sincs meg"

"Látszatjogállamban éltünk 2010-ig, azóta már a látszat sincs meg"

Látszatjogállamban éltünk 2010-ig, azóta már a látszat sincs meg – fogalmazott Gegesy Ferenc, volt IX. kerületi polgármester a Magyar Narancs csütörtöki számában. A korábbi SZDSZ-es képviselő tavaly év végén megjelent könyve kapcsán adott interjújában arról beszél, akkor döntött úgy, hogy távoltartja magát az országos politikával, amikor pártja koalícióra lépett az MSZP-vel. Mivel később mégis parlamenti képviselő lett, végignézte, hogyan asszisztál az SZDSZ, később pedig az MDF is s szocialisták kormányzásához.

Gegesy Ferenc az interjúban felidézi, a legszívesebben az első polgármesteri ciklusára emlékszik vissza annak ellenére, hogy különösebb felkészülés nélkül lett a kerület vezetője. Mint fogalmaz, az 1994-ig tartó időszakban 34 tenni akaró ember ült a testületben, a hozzáállás és a színvonal azonban fokozatosan leromlott, nyilvánvalóvá váltak a pártkötődések.

Fotó: mandiner.hu

Arról is beszélt, polgármestersége idején úgy döntött, nem szeretne országos politikával foglalkozni, mivel az SZDSZ annak ellenére kötött koalíciót az MSZP-vel, hogy Magyar Bálint ezt előzetesen határozottan visszautasította. Hozzátette, Tarlós István ennek hatására lépett ki a pártból, ő azonban inkább úgy döntött, távol tartja magát az országos politikától. E szándékának némileg ellentmond, hogy 2006-ban bekerült az Országgyűlésbe. Az MSZP-SZDSZ koalíció kapcsán arról beszél, a két párt között nagy volt az egyetértés. Így szavazhatott meg az országgyűlés egy olyan törvényjavaslatot, amely azután ötmilliárdos lyukat ütött a költségvetésen. Amikor az SZDSZ kilépett a koalícióból, továbbra sem szavazták le a szocialisták javaslatait. Felidézte,

PestiSracok facebook image

A kerület jelenlegi vezetésével kapcsolatban arról ír, utódja szisztematikusan rombolja le a korábbi eredményeit. Lelassult a városrehabilitáció, bontásra ítélték a felújítandó épületeket, hagyták leromlani a Ráday utcát, holott ezekre megadta a forrás a Fidesz 2010-ben. Hiányzik a korrupció elleni küzdelem, vannak ugyanis olyan döntések, amelyeket nem tud mással megindokolni.

Fotó: facebook.com

Az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban azt mondja, a testületek működését átláthatóbbá kellene tenni, például az ülések titkosíthatóságának szigorításával. Erősíteni kellene az ellenőrző szervek, az ÁSZ, a jegyző vagy az ügyészség szerepét. Mint fogalmaz, a fékek és egyensúlyok már a rendszerváltás után sem voltak erősek, azóta azonban csak még inkább gyengültek. Minden hatalom gyengítette az ellenőrző szerveket, amely mára odáig vezetett, hogy 2010-ig látszatjogállamban éltünk, azóta már ennek látszata sincs meg.

A lap arról is ír, Gegesy Ferenc Rend és rendszer című könyvében húsz év polgármesteri és két év parlamenti képviselői tapasztalatait írta meg. Szóba kerülnek olyan kényes ügyek, mint a Kultiplex lerombolása, a MÜPA építése körüli botrányok, a Tocsik-ügy, vagy az őszödi beszéd utóélete. A szerző részletesen foglalkozik azzal, hol hibázott az SZDSZ, hol a szocialisták, és hol a jobboldal. Mint az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban fogalmaz, „a változások alapvető célja nem a rendszer jobb működése, hanem a felülről irányítás hatékonyabb megszervezése”.

A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtöki számában olvashatják.

Forrás: Magyar Narancs; kezdőkép: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?