Pesti Srácok

"Látszatjogállamban éltünk 2010-ig, azóta már a látszat sincs meg"

"Látszatjogállamban éltünk 2010-ig, azóta már a látszat sincs meg"

Látszatjogállamban éltünk 2010-ig, azóta már a látszat sincs meg – fogalmazott Gegesy Ferenc, volt IX. kerületi polgármester a Magyar Narancs csütörtöki számában. A korábbi SZDSZ-es képviselő tavaly év végén megjelent könyve kapcsán adott interjújában arról beszél, akkor döntött úgy, hogy távoltartja magát az országos politikával, amikor pártja koalícióra lépett az MSZP-vel. Mivel később mégis parlamenti képviselő lett, végignézte, hogyan asszisztál az SZDSZ, később pedig az MDF is s szocialisták kormányzásához.

Gegesy Ferenc az interjúban felidézi, a legszívesebben az első polgármesteri ciklusára emlékszik vissza annak ellenére, hogy különösebb felkészülés nélkül lett a kerület vezetője. Mint fogalmaz, az 1994-ig tartó időszakban 34 tenni akaró ember ült a testületben, a hozzáállás és a színvonal azonban fokozatosan leromlott, nyilvánvalóvá váltak a pártkötődések.

Fotó: mandiner.hu

Arról is beszélt, polgármestersége idején úgy döntött, nem szeretne országos politikával foglalkozni, mivel az SZDSZ annak ellenére kötött koalíciót az MSZP-vel, hogy Magyar Bálint ezt előzetesen határozottan visszautasította. Hozzátette, Tarlós István ennek hatására lépett ki a pártból, ő azonban inkább úgy döntött, távol tartja magát az országos politikától. E szándékának némileg ellentmond, hogy 2006-ban bekerült az Országgyűlésbe. Az MSZP-SZDSZ koalíció kapcsán arról beszél, a két párt között nagy volt az egyetértés. Így szavazhatott meg az országgyűlés egy olyan törvényjavaslatot, amely azután ötmilliárdos lyukat ütött a költségvetésen. Amikor az SZDSZ kilépett a koalícióból, továbbra sem szavazták le a szocialisták javaslatait. Felidézte,

PestiSracok facebook image

A kerület jelenlegi vezetésével kapcsolatban arról ír, utódja szisztematikusan rombolja le a korábbi eredményeit. Lelassult a városrehabilitáció, bontásra ítélték a felújítandó épületeket, hagyták leromlani a Ráday utcát, holott ezekre megadta a forrás a Fidesz 2010-ben. Hiányzik a korrupció elleni küzdelem, vannak ugyanis olyan döntések, amelyeket nem tud mással megindokolni.

Fotó: facebook.com

Az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban azt mondja, a testületek működését átláthatóbbá kellene tenni, például az ülések titkosíthatóságának szigorításával. Erősíteni kellene az ellenőrző szervek, az ÁSZ, a jegyző vagy az ügyészség szerepét. Mint fogalmaz, a fékek és egyensúlyok már a rendszerváltás után sem voltak erősek, azóta azonban csak még inkább gyengültek. Minden hatalom gyengítette az ellenőrző szerveket, amely mára odáig vezetett, hogy 2010-ig látszatjogállamban éltünk, azóta már ennek látszata sincs meg.

A lap arról is ír, Gegesy Ferenc Rend és rendszer című könyvében húsz év polgármesteri és két év parlamenti képviselői tapasztalatait írta meg. Szóba kerülnek olyan kényes ügyek, mint a Kultiplex lerombolása, a MÜPA építése körüli botrányok, a Tocsik-ügy, vagy az őszödi beszéd utóélete. A szerző részletesen foglalkozik azzal, hol hibázott az SZDSZ, hol a szocialisták, és hol a jobboldal. Mint az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban fogalmaz, „a változások alapvető célja nem a rendszer jobb működése, hanem a felülről irányítás hatékonyabb megszervezése”.

A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtöki számában olvashatják.

Forrás: Magyar Narancs; kezdőkép: magyarhirlap.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.