Montenegró arra számít, hogy a májusi csúcson felvehetik a NATO-ba
Montenegró biztosítékokat kapott arra, hogy az Egyesült Államok szenátusa ratifikálni fogja az ország NATO-csatlakozását, és arra számít, hogy a NATO május végi csúcstalálkozóján a szövetség teljes jogú tagjává válhat - mondta csütörtökön Srdjan Darmanovic külügyminiszter.
Darmanovic a Reuters hírügynökségnek angolul adott interjújában elutasította azokat a spekulációkat, melyek szerint a montenegrói NATO-tagság amerikai ratifikációja áldozatul eshet a Donald Trump elnök vezette új washingtoni kormányzat azon törekvésének, hogy javítsa az amerikai-orosz viszonyt. Oroszország ellenzi a NATO nyugat-balkáni bővítését. Darmanovic, aki 2010 és 2016 között Montenegró washingtoni nagykövete volt, kijelentette: az amerikai szenátus mindkét frakciója biztosította országát, hogy a nyugat-balkáni állam NATO-csatlakozása 100 százalékosan meg fog történni.
Megértjük, hogy Trump elnök áttörést szeretne elérni az orosz-amerikai viszonyban, különösen, ami a terrorizmus elleni harcot illeti, ugyanakkor nem látjuk jelét annak, hogy az Egyesült Államok fel akarná áldozni alapvető érdekeit
- tette hozzá.
A 28 NATO-tagállam közül 24 már ratifikálta Montenegró csatlakozását. Az Egyesült Államok, Spanyolország, Kanada és Hollandia eljárásrendi okokból nem tették még ezt meg - mutatott rá Darmanovic. Szerinte országa csatlakozása az észak-atlanti szövetség május végi csúcstalálkozóján várható, mivel ésszerű feltételezés, hogy addigra minden eljárást véglegesítenek. A montenegrói NATO-csatlakozást jóváhagyó határozat közfelkiáltással történő gyorsított tárgyalását az amerikai szenátusban kongresszusi tanácsadók szerint Rand Paul és Mike Lee republikánus szenátorok akadályozzák. Lee tanácsadója elmondta: a szenátor névszerinti szavazást akar, amelyben minden szenátornak rögzítésre kerül az üggyel kapcsolatos véleménye.
A mintegy 650 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság a múlt héten jelentette be, hogy bizonyítékai vannak arra nézve, hogy orosz állami intézményeknek közük volt a tavaly október 16-i montenegrói parlamenti választáson tervezett puccshoz, amelynek célja az balkáni ország NATO-csatlakozásának megakadályozása volt. Moszkva ugyanakkor tagadta ezeket az állításokat. Arra a kérdésre, hogy mi motiválhatta Oroszországot a montenegrói puccsra, Darmanovic azt felelte:
Az, hogy ne legyen az Adriai- és a Földközi-tenger egész térsége a NATO-védőpajzsa alatt, illetve talán az is, hogy újraformálhassa a Nyugat-Balkán geopolitikai helyzetét.
Montenegró állítása szerint a puccskísérlettel vádolt két orosz állampolgár közül az egyiket hírszerző tisztként azonosították, aki korábban a varsói orosz nagykövetségen dolgozott. A montenegrói külügyminiszter szerint Oroszország "természetesen" üzenni akart az EU-, illetve NATO-csatlakozási reményeket ápoló országoknak a térségben. Darmanovic úgy vélekedett, hogy Montenegró teljes körű NATO-tagsága biztosan megváltoztatja a játékszabályokat minden szereplő számára. Hozzátette: van különbség aközött, ha valaki az Észak-atlanti Szerződés ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelyének hatálya alatt él, vagy ha nem. A szenvedélyes sakkjátékosként ismert politikus szerint mindez türelem kérdése.
Ez egy összetett stratégiai küzdelem, amelyben türelmesnek kell lennünk, és a türelem az egyik legértékesebb tulajdonság egy sakkjátszmában
- emelte ki.
A podgoricai hatóságok szerint az október 16-i montenegrói parlamenti választáson tervezett puccsal összefüggésben őrizetbe vett személyek bűnszervezetet hoztak létre, céljuk pedig a montenegrói intézmények elleni fegyveres támadás volt, valamint azt tervezték, hogy a parlamenti választás napján betörnek a parlamentbe, s ott meggyilkolják Milo Djukanovic akkori miniszterelnököt, oroszbarát pártokat juttatva hatalomra.
Forrás: MTI; Fotó: Magyar Hírlap
