Pesti Srácok

Németországban nyomkövető jeladó viselésére kötelezhetik a közveszélyes iszlamistákat

Németországban nyomkövető jeladó viselésére kötelezhetik a közveszélyes iszlamistákat

Elektronikus nyomkövető jeladó állandó viselésére kötelezhetik Németországban a közveszélyesként számon tartott iszlamistákat - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

A szövetségi bűnügyi hivatalról szóló törvény módosítása révén a legszélesebb jogkörű német rendőri szerv a szabad mozgást korlátozó rendelkezést adhat ki terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott emberek ellen, és lábbilincsnek is nevezett - bokán vagy karon is hordható - jeladó készülék viselésére kötelezheti őket állandó megfigyelésük és a rendelkezés betartásának ellenőrzése céljából.

A lábbilincs ugyan nem alkalmas bűncselekmények megakadályozására, de "erőforrás-takarékos" megoldás közveszélyes emberek szemmel tartására - emelte ki Johannes Dimroth, a belügyminisztérium szóvivője.

A módosítás a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban közveszélyessé nyilvánított emberekre vonatkozik, ami mindenekelőtt, de nem kizárólag a szélsőséges iszlamistákat jelenti. Országszerte mintegy 550 ilyen embert - merénylet elkövetésére hajlamos iszlamistát - tartanak számon - mondta Johannes Dimroth a kormányszóvivői tájékoztatón.

PestiSracok facebook image

Mivel a közbiztonság tartományi hatáskörbe tartozik, a szövetségi kormány azt javasolja a tartományi kormányoknak, hogy a BKA-törvény módosításának mintájára hatalmazzák fel a tartományi rendőri szerveket lábbilincs viselésének elrendelésére.

A készülék viselését bírósági hozzájárulással lehet elrendelni, és az intézkedés ellen jogorvoslatot lehet kérni bíróságon - ismertette a szóvivő.

A lábbilincs alkalmazásának bevezetése a terror elleni védekezésben a karácsony előtt Berlinben elkövetett iszlamista merénylet miatt került napirendre, miután kiderült, hogy a közveszélyes iszlamistaként számon tartott elkövető a támadás előtti hetekben eltűnt a hatóságok elől.

A német főváros központjában fekvő Breitscheid téren december 19-én egy kamionnal elkövetett merényletben 12 ember meghalt és 53 ember megsebesült. Ez volt az utóbbi évek legsúlyosabb terrortámadása Németországban. Az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri volt, aki felesküdött az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szolgálatára. Amri a támadás után Hollandiába, majd Franciaországba menekült, és december 23-án felbukkant az olaszországi Milánóban, ahol rendőrökkel folytatott tűzharcban meghalt.

Forrás: MTI; Fotó: 1.bp.blogspot.com

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.