Szép új világ: a kismama szava többet ért, mint az orvosáé és négy tanúé

Szinte napra pontosan egy éve került be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház szülészetére egy vajúdó nő – írta az Index. Elmondása szerint szülés közben a szülésznő rászólt, hogy ha még egyszer kiabál, felpofozza és az arcába nyomja a párnát. Miután a baba megszületett, a kismama – állítása szerint – bocsánatot kért, amiért kiabált vajúdás közben, mire az őt ellátó orvos közölte vele, hogy ha még egyet kiabált volna, behívja a pszichiátert, elveteti tőle a gyereket és „nem lehet gyese”. Sőt, a cigányasszony szerint az orvos azt is mondta neki: „ti, cigányok úgyis csak a pénzért szültök”.

A nő két hónappal (sic!) később az EBH-hoz fordult, mert szerinte azzal, hogy szülés közben a cigány származására utaló, az emberi méltóságát sértő megjegyzéseket tettek rá, megsértették az egyenlő bánásmód követelményét és megvalósították a zaklatás tényállását. A kórház orvos igazgatója nyilatkozatban reagált a hatóságnak, és a panasz nyomán lefolytatott belső vizsgálatra hivatkozva tagadta, hogy munkatársai zaklatták volna a nőt. Az igazgató jelezte: nem kiabálnak rá a szülészeten a kismamákra, ám a kitolási fázisban valóban mindnek felhívják a figyelmét, hogy a maximális nyomás érdekében a levegővétel után zárja le a hangrést, a fájdalmának ne adjon hangot, és préseljen, nyomjon.

A sérelmezett kijelentések az igazgató szerint nem hangzottak el, a kismama nem tett panaszt a kórházban, és furcsa mód az EBH-hoz is csak két hónappal később fordult. Nyilatkozatához az orvos igazgató a nőt ellátó szakorvos és rezidens, két szülésznő és a szintén jelen lévő takarítónő által aláírt közös nyilatkozatot is csatolta. Vagyis öten tanúsították, hogy nem történt meg az a szívszaggató mese, amit a cigányasszony előadott.

A nyilatkozattevők a dokumentumban szintén cáfolták, hogy a kijelentések elhangzottak volna, amit azzal is nyomatékosítottak, hogy

• a kórházban nincs pszichiátria, és pszichiáter szakorvos sem dolgozik ott,
• egy pszichiáter véleménye alapján nem lehet egy gyereket az anyjától elvenni,
• a kórházak nem rögzítik a betegek etnikai hovatartozását, így ők csak az eljárás során értesültek arról, hogy a nő roma.

A nő az eljárás során elmondta, úgy érzi, a sérelmes kijelentésekkel elvették tőle a szülés örömét, és nagyon rosszul esett neki, amikor az orvosa azt mondta, hogy a cigányok csak a pénzért szülnek. Azt állította: azért nem tett azonnal panaszt a kórházban, mert félt, hogy tényleg elveszik a gyerekét. Közölte: a rendőrségen és az ügyészségen is próbált feljelentést tenni, de elküldték. Végül a városi cigány nemzetiségi önkormányzatnál javasolták, hogy az EBH-hoz forduljon. Amelyet a mi adóforintjainkból működtetnek.

A hatóság döntése éppen azért különösen érdekes, mert bár a panaszos egyedül állt szemben öt tanúval, mégis neki adtak igazat. Az EBH azért hitte el a nő életszerűtlennek tűnő történetét, mert:

• a nő az eljárás során végig következetesen, pontosan ugyanúgy idézte fel a történteket;
• a tárgyaláson a kint várakozók közül egyértelműen felismerte a szülésekor jelen lévő szakembereket, és határozottan azonosítani tudta, hogy melyikük mit mondott neki, illetve melyikük volt kedves vele;
• a kórház orvos igazgatója megmutatta a nő panaszbeadványát az őt lecigányozó orvosnak, aki később hangsúlyos szerepet töltött be a mindent rendben találó belső vizsgálat irányításában, így azt nem lehetett pártatlannak tekinteni;
• a kórház belső vizsgálatának dokumentációja egy, a panaszban érintett egészségügyisek által közösen megfogalmazott nyilatkozat volt;
• a nő elállt az anyagi követeléstől, és a bocsánatkérésen túl csak a hasonló esetek megakadályozására tett lépéseket várt el a kórháztól.

Az EBH a napokban közzétett határozatának indoklásában kitér rá, hogy a panaszost a külső szemlélő cigányként azonosítja, ezért szerintük irreleváns, hogy a kórház nem rögzíti a betegek etnikai adatait, mert ezt a kórház dolgozói anélkül is tudhatták. Azt írták: a cigányozás alkalmas volt arra, hogy a kérelmező körül ellenséges, megfélemlítő, mindenekelőtt azonban megalázó, illetve megszégyenítő környezetet alakítson ki. A kijelentés megalázó jellegét erősítette a tegező forma használata is.

Az EBH megállapította, hogy megsértették a nő emberi méltóságát és az egyenlő bánásmód követelményét. A kórházra félmillió forint bírságot szabtak ki, a határozatot az intézménynek fel kell tennie a honlapjára. A hatóság rámutatott, hogy a szankciók kiszabásakor tekintettel volt „a jogsértés súlyára, az orvos-beteg viszony aszimmetrikus jellegére, azon belül a betegellátásba bekerülő szülő nők kiszolgáltatott helyzetére, valamint arra, hogy ezekben a viszonyokban éppen ezért az emberi méltóság tiszteletben tartására fokozott figyelemmel kell lenni”.

A határozatból az is kiderül, hogy a panaszos korábban ugyanott szült nők meghallgatását indítványozta, akik hasonló bánásmódról tanúskodtak volna. (Csak nem a kedves rokonokról van szó?) Ezt az EBH nem tette lehetővé, mivel nem voltak ott, a konkrét ügyben történtekről nem lehetett tudomásuk. Az EBH eddig következetesen elutasította az olyan kérelmeket, amikor több tanú vallomása állt egy panaszoséval szemben, mondta az Indexnek Gregor Katalin, az EBH jogi főosztályának vezetője. Most azonban mégis az a meggyőződés alakult ki bennük, hogy a panaszost tényleg zaklatták cigány származása miatt. „A határozatban mindent nagyon részletesen indokoltunk, a jegyzőkönyvekben pedig minden apró körülményt rögzítettünk, végül ezért helyezkedtünk arra az álláspontra, hogy a panaszosnak adunk igazat.”

Gregor szerint azt is méltányolták, hogy szemben más helyzetekkel, ahol fölvetődhet a diszkrimináció, egy épp vajúdó nőtől nem várható el, hogy bizonyítékokat gyűjtsön a sérelmeire, és például hangfelvételt készítsen. A kórház a félmilliós bírságot már befizette, és mivel nem nyújtott be keresetet a határozat ellen, nem fog kiderülni, hogy az EBH döntésével a bíróság is egyetértett-e volna.

Forrás: Index. Vezető képünkön a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház látható; fotó: MTI/H. Szabó Sándor.