Alapjogokért Központ: Az integrációs folyamatok nem veszélyeztethetik a nemzetállamokat
Az Alapjogokért Központ szerint uniós alapszerződésben kell rögzíteni, hogy az integráció folyamatos mélyülése nem eredményezheti a nemzetállamok megszűnését vagy jelentéktelenné válását. A központ értékelésében kiemelte, az Európai Uniót mára számos olyan válság sújtja, amelyek megoldhatatlannak látszanak a jelenlegi intézményi keretek között.
A központ eljuttatott elemzésében hat pontban gyűjtötte össze azokat a javaslatokat, amelyek garanciát jelenthetnek véleményük szerint arra, hogy Európa továbbra is erős és egységes maradjon. Mint rámutattak, pontosan rögzíteni kell a tagállamok alkotmányos identitásának azon területeit, amelyekre semmi esetre sem terjedhet ki az uniós jogalkotás. Az EU-n belül csak akkor jöhet létre véleményük szerint belső kör, ha az nem sérti a "kívül maradók" korábban szerzett jogait, az együttműködésben részt nem vevők számára pedig világos kritériumokat állítanak fel a későbbi csatlakozásra.
Piros lapos eljárás
Az Európai Polgári Kezdeményezés szabályait úgy alakítanák át, hogy kellő számú uniós állampolgár megálljt parancsolhasson bármilyen brüsszeli tervezetnek. A jelenlegi, "sárga lapos" eljárás helyett vagy mellett meg kell teremteni a "piros lapos eljárás" lehetőségét, hogy a tagállami parlamentek a szuverenitás valódi őrei lehessenek. Ezen kívül új, "zöld kártyás" eljárást kell bevezetni, amellyel a tagállami parlamentek számára is megnyílik a lehetőség uniós jogszabály-alkotási eljárás kezdeményezésére - közölték.
A központ értékelésében kiemelte, az Európai Uniót mára számos olyan válság sújtja, amelyek megoldhatatlannak látszanak a jelenlegi intézményi keretek között. Az eurózóna elhúzódó válsága, a demográfiai kihívások, az Ukrajnában dúló háború és az egyre fokozódó migrációs nyomás csak a legszembeötlőbbek ezen krízishelyzetek közül - említettek néhány példát. Hozzátették: a problémák egyenként is olyan súlyosak, olyan mértékű változtatásokat igényelnek, amelyeket nem lehet a választók felhatalmazása nélkül megoldani és véghezvinni.
Demokráciadeficit
Sok uniós állampolgár azonban úgy érzi, hogy a döntésekbe semmiféle beleszólása nincs, azok a "feje fölött" születnek meg. A demokratikus deficit folyamatosan erodálja a választók EU iránt táplált bizalmát, többek között ezért is döntöttek például az Egyesült Királyság polgárai a közösség elhagyása mellett - állapították meg.
A magállamok profitálnak
A központ szerint az előző héten elfogadott Római Nyilatkozat bizonyította, konszenzus van a tagállamok között arról, hogy a közösség megújításra szorul, azonban az új EU körvonalai még bizonytalanok. A "magállamok", Németországgal az élen, szorosabbra fűznék az integrációt, a szociális- és adópolitikára is kiterjesztenék a közösségi szabályokat. Meggyőződésük, hogy Magyarország, de a térség többi államának szempontjából is felelőtlenség lenne a jelenlegi gazdasági klímában csatlakozni egy ilyen együttműködéshez, hiszen ahogy arra az eurózóna válsága is rávilágít, a mélyebb integrációból mindig a legerősebb gazdaságok profitálnak, míg a többiek veszítenek rajta - írták.
Szerintük semmilyen "belső kör" létrehozása nem vezethet elit klubhoz, amelyen kívül maradók másodrendű tagokká válnak. Nem járható út, hogy a magországok továbbra is profitáljanak a térségünkből anélkül, hogy ennek megfizetnék az árát. Éppen ezért bármilyen "belső kör" csak úgy jöhet létre, hogy rögzítik a későbbi csatlakozás pontos feltételeit, valamint deklarálják, hogy a "kívül maradók" már megszerzett jogai nem sérülhetnek - mutatott rá elemzésében a központ.
Forrás: MTI/Alapjogokért Központ; fotó: abc.net.au
