Pesti Srácok

Átadták a Mindszenty-emlékérmeket a Parlamentben

Átadták a Mindszenty-emlékérmeket a Parlamentben

Balás Béla katolikus püspök, Kipke Tamás író, újságíró, Süveges Gergő újságíró és Szalai Katalin, a Kairosz Kiadó cégvezetője kapott idén Mindszenty-emlékérmet. Az elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át szerdán az Országházban.

Az elismeréseket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adta át szerdán az Országházban. Lezsák Sándor Balás Bélát méltatva kiemelte: a kommunista diktatúra legvészterhesebb időszakában is következetesen törődött a fiatalok hitoktatásával és nevelésével. Velük sportolva, balhátvédként kapta a Beton atya becenevet. Balás Béla fiatal papként megszerzett ragadványneve máig megmaradt, ma azonban már nem eredményes védekező játékára, hanem "rendíthetetlen hitére, kitartására és elvhűségére" utal - fogalmazott. Az Országgyűlés alelnöke szólt arról, hogy a félárvaként Kelenföldön felnövő Balás Béla a Regnum Marianum mozgalomban egész életét meghatározó, gondoskodó közösségre talált. Érettségi után jelentkezett kispapnak az Esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolára. Mivel kispapként is aktív tagja maradt a Regnum Marianum közösségnek, harmadévesen több tanulótársával együtt elbocsátották a főiskoláról. Kizárása után másfél évig mezőgazdasági munkásként dolgozott, takarított, míg nagy nehézségek árán visszakerült a szemináriumba. 1965-ben szentelték pappá. Papi szolgálatának volt olyan időszaka, amikor évente helyezték át, hogy ne legyen ideje közösséget teremteni, és előfordult, hogy egyszerre húsz ügynök figyelte és jelentett róla. A rendszerváltás után, 1992-ben szentelték püspökké, előbb váci segédpüspökként szolgált, majd 1993-ban II. János Pál pápa kinevezte az akkor alapított Kaposvári Egyházmegye élére - ismertette Lezsák Sándor. Balás Béla 2016 márciusában betöltötte 75. életévét, és benyújtotta Ferenc pápának nyugdíjazási kérelmét, azóta apostoli kormányzóként vezeti az egyházmegyét.

Kipke Tamás "négy évtizedes hiteles újságírói munkássága elismeréseként vehette át a kitüntetést, "különös tekintettel a rendszerváltást megelőző időszakban a hazai keresztény újságírás hagyományainak határozott továbbviteléért" - hangzott el. Süveges Gergőt "a közszolgálati médiában nyújtott tevékenységéért, írói, könyvszerkesztői és közösségfejlesztői munkásságáért" tüntették ki. Szalai Katalint pedig a "keresztény szellemiségű könyvkiadás területén végzett magas színvonalú két évtizedes szerkesztői és gazdasági szakértői tevékenységéért".

PestiSracok facebook image

A díjat adományozó Mindszenty Társaság 2004-ben alakult, célja Mindszenty József emlékének ápolása, a volt főpap történelmi életművének megismertetése a közvéleménnyel, a bíboros teljes életútjának feltárása, továbbá boldoggá avatásának szorgalmazása. Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, amikor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)