Hangos, agresszív ember Orbán Viktor, aki Európát is megrontja - állítja a Helsinki Bizottság társelnöke
A Helsinki Bizottság társelnöke szerint nem lehet dicsérettel illetni az Európai Unió menekültpoltikájának jelenlegi irányait, mivel egyre több szakmai ötlet nincs összhangban az európai értékekkel és normákkal. És erről természetesen Orbán Viktor tehet, aki „elütő, de hangos, agresszív ember”, és miatta emelkedik az „átlagos zajszint”, a figyelem fókusza pedig átterelődik. A Magyar Narancs csütörtöki számában , Iván Júlia, az Amnesty International új igazgatója, Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója, és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke beszélt közös interjújukban mások mellett arról, hogy a kormány már nem sok mindent tud elvenni tőlük, de megbélyegzésük segítségre szoruló állampolgárokat riaszthat el a jogérvényesítéstől. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke zárszavában trumpozott is egy kicsit: szerinte Magyarország Trump követésével biztosan a rövidebbet húzza.
A hetilap azután készített interjút a három civil szervezeti vezetővel, hogy múlt hétfőn a TASZ, az AI és Helsinki Bizottság is részt vett az Európai Parlament jogi és állampolgársági bizottságának (LIBE) a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatásán. A felvetődött legfontosabb problémák között a Helsinki Bizottság társelnöke azt a törvényjavaslatot említette, amely szerint valamennyi menedékkérőt bírói kontroll nélkül lehetne őrizetbe venni, és az ország belsejéből mindenkit „kirakhatna a déli határkerítésen túlra.”
„Ez egyértelműen ellentétes az uniós joggal, de eddig minden esetben láttuk, hogy az Európai Bizottság indította eljárások egy idő után megrekednek. Ha ezt a lépést is válasz nélkül hagyják, az azt jelezné, hogy itt bármit meg lehet csinálni. Magyarországot és a többi autokratikus tendenciákat mutató tagállami kormányzatot is bátorítaná a tétlenség. ”
A TASZ társelnöke a LIBE meghallgatásán az információszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának sérüléseit emelte ki, a médiában tapasztalható lágy cenzúra jelenségét, azt, hogy a szabad sajtó egyre jobban kiszorul a parlamentből vagy éppen a menekülttáborokból.
„Különösen vidéken igaz, hogy gyakran atrocitásokkal, jogi eljárásokkal kell szembenéznie annak, aki vállalja a véleményét. Nem lehet kihagyni, hogy az elmúlt években milyen – egyelőre inkább csak verbális – támadások érték a civil szervezeteket a kormány részéről, és már tárgyalják is a civil törvény legújabb, még ismeretlen tartalmú módosítását. ”
Az AI képviselője pedig arról beszélt a bizottság előtt, hogy Magyarországon egyre durvább a helyzet. Szerinte a joguralom és a jogállamiság felszámolása zajlik módszeres program szerint. Állításuk szerint ebbe a trendbe illeszkedik a civil szervezetek vegzálása nemcsak Magyarrszágon, hanem Közép-Ázsiában, Törökországban, Oroszországban és Izraelben is. Hozzátette:
„Nyilvánvaló, hogy a támadás kifejezetten az egyébként transzparensen működő kormánykritikus szervezetek ellen irányul.”
Iván Júlia (Amnesty International), Kapronczay Stefánia (TASZ) és Pardavi Márta (Magyar Helsinki Bizottság) - Fotó: Magyar Narancs
Arról, hogy a kormány részéről érkező kritikák hatásait mennyire érzik meg a szervezetek a mindennapokban Kapronczay Stefánia azt mondta: a máshol is megfigyelhető „szűkülő civil tér” jelensége nemcsak jogszabályokban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy mennyire tudnak hatékonyan működni.
„A négyéves sorosozás, ügynöközés eredményeként az állami szervek kétszer is meggondolják, hogy szóba álljanak-e velünk, az állami hirdetésre számító újság meggondolja, hogy lehozza-e a cikket, a hirdetést, hogy milyen hangnemben írjon rólunk.”
Kevesen tudják hány emberen segítettek már Soros civiljei
Iván Júlia szerint pedig a skatulyázás működik tökéletesen. Mint azt hangsúlyozta: annak ellenére, hogy keves tudják kicsoda, és mit gondol a világról Soros György és a nevével megbélyegzett civil szervezetek, démonizálják őket. Kiemelte azt is, hogy azt sem tudják, mennyire hasznos tevékenységet végeznek, hány emberen segítettek és tudnának még segíteni.
„Politikai táborokhoz sorolják a civileket, ahelyett, hogy a munkájukat értékelnék.”
Azt már Pardavi Márta mondta az interjúban, hogy „valószínűleg nincs írásba adva, hogy ezekkel a szervezetekkel nem lehet együttműködni, szakmai párbeszédet folytatni, de a kialakult légkör túlzott óvatoskodáshoz vezet az államigazgatás bizonyos részeiben”. A civil szervezeteket érintő törvénymódosítás „veszélyeiről” Iván Júlia megjegyezte, ezek a szervezetek átláthatóan működnek, hozzáttéve: „Bár ilyen átláthatók lennének a minisztériumok, kormányzati szervek is!” Majd megjegyzi, egy uniós tagállamnál eleve érthetetlen külföldi forrás definíciója. Ehhez már a TASZ igazgatója teszi hozzá, hogy „ennyi erővel Magyarország egy külföldről finanszírozott állam, hiszen rengeteg pénz érkezik a magyar költségvetésbe au EU kohéziós alapjaiból”. Arról, hogy a finanszírozási politikájuk szerint kitől nem fogadnak el pénzt, már egybehangzóan azt mondták,politkai pártok támogatását mindig visszautasítják.
„A közhasznú státusz eleve kizárja, hogy politikai pártok támogatását elfogadjuk. A Helsinkinél ezenfelül nincs megközés, volt olyan időszak amikor a magyar állam társfinanszírozásával működő EU-s alapokból valósítottunk meg projekteket, de leginkább a menekültügyi programban.”
Ezzel szemben a TASZ nem csak a politikai pártoktól, de egyenesen a magyar államtól sem fogad el pénzt – állítja Kapronczay Stefánia. Mindezt azzal magyarázza, hogy ez garantálja függetlenségüket, hiszen épp a magyar állammal szemben védik az állampolgárok érdekeit. Az AI viszont akár olyan cégek támogatását is visszautasíthatja, amely környezetszennyezően működik, vagy a „működésük kapcsán fény derült valamilyen emberi jogi sérelemre”.
Nem a civil szervezetektől vesznek el, hanem az állampolgároktól
A Magyar Narancs azon kérdésére, hogy „A hiteltelenítésen túl van valami, amit a ti szervezeteitektől el tud még venni a kormány?” a TASZ igazgatója hangsúlyozta: nem annyira a szervezetektől, sokkal inkább a magyar állampolgároktól tud elvenni fontos jogokat és szolgáltatásokat a kormány. Pardavi Márta szerint a Magyar Helsinki Bizottsághoz „egy csomó olyan ember fordul, aki máshol nem tudna segítséget kérni”. Abban a Helsinki társelnöke is egyet értett az újságíróval, hogy az ellenük folytatott „hadjárat” növelte a szervezetek láthatóságát, így „olyanok is értesültek a munkánkról, akik korábban nem, és a sok negatív értékítélet mellett egyesek éppen hogy szimpátiával gondolnak ránk a támadások miatt”.
„Nehéz dicsérettel illetni az Európai Unió menekültpolitikájának jelenlegi irányait, egyre több szakpolitikai ötlet nincs összhangban az európai értékekkel és normákkal”
- véli a Helsinki társelnöke azzal kapcsolatban, hogy éppen a menekültpolitika területén látszik, az Európai Unió több elemet is átvett Orbán Viktor ötleteiből, hozzátéve: ettől függetlenül markánsan eltér a nyugati közvélemény attól, amit Magyarország „produkál”, bár az EU más országaiban is megjelennek „extrém hangok és ötletek”, de nem ez lesz a fősodor a kérdésben.
„Az EU-ban jelenleg egyensúlykeresési folyamatot látok durva kilengésekkel, de nem igaz az itthoni propaganda az orbáni politika tökéletes sikeréről. ”
Iván Júlia kifejtette, hogy bár nem elégedett azzal, amit az elmúlt 5-6 évben az EU korrekciós mechanizmusai nyújtottak, de még mindig bízik bennük.
„Jelenleg belső válságot él át az unió, a hatékonyabb jogbiztosító mechanizmus kiépítése a túlélés egyik záloga lehetne.”
Pardavi szerint a trumpizmus inkább összekovácsolja majd az európai országokat, mint szétrombolja az uniót, ez esetben azonban Magyarország kimarad EU-ból, vagy a perifériájára szorul.
„Ha valóban a többsebességes Európa forgatókönyve valósul meg a jogállami értékek és mechanizmusok alapján, akkor Magyarország biztosan a rövidebbet húzza Trump követésével.”
Forrás: Magyar Narancs, fotó: New York Magaznie
